Csend, nyugalom, kikapcsolódás? A májusi erdő csupa madárdal, rovarröpt, virágillat és egyéb inger. Nem beszélve a kullancsról, szúnyogról, csalánról, és a bolondok aranyáról: a májusi esőről. Csupán kis ízelítőt tudunk adni, hogy mi mindenre érdemes ilyenkor odafigyelni a Sóstói-erdőben.

Az erdő összes tere besűrűsödik május folyamán. Minden fénysugár útjába jut egy levél, minden homokszemcséhez elér egy hajszálgyökér, minden odúba, résbe beköltözik egy pereputty. A hangok, illatok, és az érintések terét is betöltik az élőlények. Ha figyelmesen járjuk az erdőt, jut hely nekünk.

Látszólag minden csupa burjánzás, vágy, testiség. Az szaporodás és táplálkozás foglalkoztat minden élőt az erdőben. A féktelenség azonban csak látszat. Az erdő - velünk ellentétben - ismeri a végességet, saját korlátait. Figyeljünk csak oda: A létezésnek jelen van a másik oldala is.

Milyen erdőlakókkal találkozhatunk májusban?

Röviden: mindenfélével. Talán a vadvirágok vonzzák most a legjobban a tekintetet: a közkedvelt gyöngyvirág nyílásának csúcsa is ekkorra esik, és az erdő védett növényei közül is számosnak megfigyelhető ebben a hónapban. Ki kell emelni közülük a fokozottan védett magyar nőszirmot, melyről sokáig úgy tudtuk, kipusztult erdőnkből, de 2003-ban sikerült újra felfedezni egy nagyon kis állományát. Több fa és cserjefaj is ilyenkor borul virágba, vegyük észre az őshonos fajokat is a bódító akác mellett!

A rovarvilág is tobzódik: egyre többféle lepke, szitakötő röpköd körülöttünk, és leglátványosabb, idős erdőkhöz kötődő védett bogaraink, – mint a hőscincér, szarvasbogár – is megjelennek. Sajnos bizony a kullancsok is nagyobb példányai is felébrednek május elejére téli álmukból, a nyulak javában bakzanak, az őzek pedig világra hozzák gidáikat.

A gombavilág kora tavaszi – többnyire a tömlősgombákhoz tartozó – fajait lassan felváltják a kalaposgombák és taplók, de az igazi bőségre még várni kell. A gévagomba élénksárga termőtestei már a hónap elején megjelenhetnek a fákon, tuskókon, kedvező időjárás esetén pedig május utolsó harmadában a nagy őzlábgombával is találkozhatunk. 

A gombákhoz hasonlóan csapadékos idő szükséges ahhoz, hogy az erdő változatos (de egyre csökkenő állományú) békái szem elé kerüljenek. Ezzel szemben a vízisikló a száraz időben is aktív, akárcsak sokkal ritkább rokona az erdőben ritkán látható rézsikló.

A májusi madárvilágról oldalakat lehetne írni; tőlük hangos az egész erdő. Ilyenkorra már megérkezik az összes itt költő faj. A kis énekesek első generációja pedig már el is hagyja a fészket; és ugyanez igaz az évente egy fészekaljat nevelő macskabaglyokra is.

Reméljük, sikerült kedvet csinálnunk a májusi erdei sétákhoz!

(A védett, fokozottan védett fajokat piros kerettel, az inváziósakat lilával jelöljük.)