A kökény (Prunus spinosa) jól ismert, ám a Sóstói-erdőben nem túl gyakori cserjefaj. Ez a tövises-ágas-bogas, szabálytalan növekedésű bokor nem tűri az árnyalást, ezért csupán a szegélyeken, nyiladékoknál találkozunk vele. Ekkor viszont könnyű felismerni: főként a tavasz kezdetén, lombfakadás előtt nyíló fehér virágairól, valamint ősszel-télen hamvaskékről egész feketésre színeződő terméseiről.

A kökény viszonylag rövid életű, alacsony (1-3 m), szívós cserjefaj. Gyorsan képes megtelepedni, gyökérsarjaival kitartóan terjed. Ezért igen nagy szerepe van a visszaerdősödési folyamatokban (parlagokon, felhagyott legelőkön), ahol a kialakuló kökényes bozót védelmében az erdőalkotó fafajok fel tudnak növekedni. Az erdő záródásával aztán a kökény lassan visszaszorul.

Emberi felhasználása leginkább a táplálkozáshoz és a népi gyógyászathoz kötődik. A nyíló virágaiból készített tea étvágycsökkentő (fogyást elősegítő), vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő és vértisztító hatású. Az érett termés magas C-vitamin tartalmú, erősítő hatású, főzetét, lekvárját bélhurut ellen alkalmazzák. Gyökerének héjrétegéből torok- és mandulagyulladást enyhítő szájvíz állítható elő. A levelekből kellemes, lágy ízű élvezeti tea készíthető. Emellett kemény, tartós fájából sétapálcát, szerszámnyelet (golfütőt is!), árt készítettek, de művészi asztalosmunkához, intarzia készítéséhez is igénybe vették. Festőnövényként is használatos volt: a virágok narancssárgára, termése vörösre vagy sötétszürkére, kérge vörösesbarnára, sárgára, levele zöldre fest.

Mikor kell a kökény termését leszedni? A legtöbb helyen azt halljuk-olvassuk, hogy ezt legjobb az első fagyok után megtenni, ugyanis ekkor a termések fanyar íze enyhül, édesebbek lesznek, és ízük egyéb tekintetben is gazdagodik. Ez ugyan igaz, de sajnos az első fagyok idejére a termések nagy része már lehullik, megpondrósodik. Saját tapasztalat alapján az érett kökény már jóval a fagyok előtt, szeptemberben is szedhető. Az egymás mellett levő bokrok nem azonos időben érnek be, ezért érdemes kóstolási próbát végezni. A leszedett terméseket ezután néhány napra mélyfagyasztóba kell tenni. Így lezajlik egy hasonló folyamat, mint a természetes fagyok során: a termések megédesednek, megízesednek. Ráadásul a felengedett termés későbbi feldolgozása is sokkal könnyebb lesz.

A természetben a kökény igazi madárbarát cserje, és rengeteg apró élőlény tápnövénye.  Korán nyílik, ezért számos viráglátogató rovar fontos tápláléka. Védett lepkéink közül a kardfarkú lepke és a közepes éjjeli pávaszem hernyója nevelkedik rajta. Cserjénkről azt is érdemes tudni, hogy boszorkányos tulajdonságai vannak. Kökényágakkal, virágokkal a boszorkányok mindenféle rontásokat tudtak véghezvinni, és természetesen számos tündér és manó is lakozik a bokrokban.