Partnereink
|
Sóstói-erdővel kapcsolatos tevékenységeinket 2012-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja a 2011 évi Zöld Forrás programból |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
  
|
2011. február 04. péntek, 15:13 |
|
 Februárban legtöbben már alig várják a tavaszt, és minduntalan annak jeleit lesik. Pedig ennek a hónapnak éppen az a karaktere, hogy türelemre és várakozásra int. Aki nyitott és egyenrangú társa az erdőnek, azt elkápráztatja ritka, de annál becsesebb kincseivel.
Legyél Te is erdőpásztor! Még nem vagy az? Itt megtudod, hogyan lehetsz az erdő gondos gazdája!
Mire érdemes februárban odafigyelni? (A februári pásztorkodást segítő adatlaphoz ide klikkelj!).
|
|
Ez a csonka és oly kevéssé közkedvelt hónap szólhat számunkra a tavasz óhajtásáról, a hideg, a lucsok és a sötétség miatti bosszankodásról.
Vagy pedig elfogadjuk a februárt olyannak, amilyen. Az életben nem csak virágos májusok és terméstől roskadó szeptemberek vannak, hanem szűnni nem akaró várakozások, csalfa ígéretek, jégbe fagyott virágok is. Ez a februári erdő szépsége, ez lehet számunkra a tanítása.
|
|
|
|
Kevésbé szeretünk ilyenkor kijárni az erdőbe. Pedig sok mindent csak most lehet igazán meglátni.
Ha az erdő ilyenkor egyszínű, olykor "unalmas" hátterében valami élénk színt látunk, az normális esetben valami élőlény: madár, bogyó, gomba lesz. Nem normális esetben pedig embertársaink által odahordott hulladék. Ha pedig éppen hó borítja az erdőt, könnyen szemünkbe tűnhet a fát szétbontó állatok munkája is.
|
 |
Ilyenkor még nincsen lomb a fákon, bokrokon, és az aljnövényzet sem hajt ki. Éppen ezért az erdő sokkal jobban áttekinthető, átlátható. Hamarabb észrevesszük a kidőlt fákat, könnyebb meglátni a madarakat, és - sajnos - a szemetet is. Februárban tehát érdemes - mert könnyedén felmérhető - megvizsgálni az alábbi tulajdonságokat a gondjainkra bízott erdőrészletben (ld. még az alapadatlapot):
Milyen méretű fákból áll az erdőrészlet?
Mekkora a legnagyobb fa átmérője/kerülete derékmagasságban?
Milyen az erdőrészlet felszíne (sík, buckás)?
Vannak-e ösvények, csapások az erdőrészleten belül ?
Vannak-e vastag (> 20 cm) kidőlt (fekvő) fatörzsek az erdőrészletben?
Vannak-e vastag (> 20 cm) lábon álló elpusztult fák az erdőrészletben?
Vannak-e odvas, de még élő idős fák az erdőrészletben?
Mindeközben természetesen az esetleg ott levő szemetet is összeszedhetjük.
 |
Ha véletlenül a fák koronájába pillantva nagyobb méretű fészket látsz,jól jegyezd meg! Lehet, hogy kora tavasszal ott már egy nagyobb ragadozó madár (pl. egerészölyv, héja) fogja családját nevelni. Költési időszakban szeretik a nyugalmat, ezért igazából csak télen illik jobban körülnézni ezeken a helyeken. ha feltűnően nagy, lapos, kerek fészket látsz idős tölgy-vagy nyárfa oldalágán, kérjük jelezd nekünk a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
címre! |
Vannak emellett olyan dolgok, vagyis főként erdei élőlények, akik kifejezetten ilyenkor kerülnek a szemünk elé. Ha látod őket, jegyezd fel!:
 |
A kis tavasziaraszoló legkorábban, már februárban megjelenő védett lepkénk. Mindig nyárfák közelében találjuk, hiszen ezt a fafajt fogyasztja. Napos, enyhe időben csoportosan repked, vagy a talajon szívogat.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Archieraris puella
|
 |
A kis rókalepke, ez a kis mérete (2-2,5 cm) ellenére látványos, kora tavasszal - olykor már februárban - ébredő (áttelelő) védett lepkefajunk az utóbbi években az egész országban rendkívül erősen visszaszorult. Sajnos lehet, hogy a Sóstói-erdőben már nem is él. Ha látod, kérjük azonnal írj a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
címre!
További információk, képek a Magyarország lepkéi honlapon: Aglais urticae
|
 |
A C-betűs lepke egyik legkorábban, akár már februárban megjelenő gyakori lepkénk. Élénk színű. szárnyainak szegélye mélyen karéjos. Védett!
További információk, képek a Magyarország lepkéi honlapon: Polygonia c-album
|
|
A fekete harkály az erdő egyik legritkább kopácsolója. Mivel az idős, nagy kiterjedésű erdőket szereti, csupán néhány pár költ belőlük a Sóstói-erdőben, de szinte bárhol felbukkanhatnak jellegzetes piros sapkájukkal. A védett, veszélyeztetett, fekete harkály megfigyelése különösen fontos feladat az erdőpásztor számára!
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A zöld küllő az erdő zöld ruhás harkálya. Nagy termetű, könnyen észrevehető. Sajnos ez a védett fadoktor is egyre inkább visszaszorulóban van.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A közép fakopáncs Európa egyik leginkább visszaszorulóban levő harkálya. Hiába védett, a kizárólagos élőhelyéül szolgáló idős tölgyesek visszaszorulóban vannak. A nagy fakopáncsnál alig kisebb, de csőre rövidebb, feje kerekebb, fekete tarkósávja nem folytonos, fejtetője piros.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A nagy fakopáncs viszonylag gyakori, jól ismert harkályunk. Védett! A hasonló balkáni fakopánccsal ellentétben fekete tarkósávja folytonos. Nem nagyon félős madár, olykor hosszan megfigyelhetjük munkálkodását.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A balkáni fakopáncs nagyon hasonlít a nagy fakopáncshoz. Termete is hasonló, fejtetője szintén fekete. Ugyanakkor nincsen folytonos fekete tarkósávja (ld. a képeket). Nem nagyon félős madár, olykor hosszan megfigyelhetjük munkálkodását. Ritkább, mint a nagy fakopáncs, és természetesen védett.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A télen is náluk maradó apró, kéksapkás kékcinke februárban már nem csak a táplálkozással foglalkozik, hanem keresi a későbbi költésre alkalmas helyeket. Az ügyes erdőpásztor kifigyelheti, hogy melyik odvas fában keres magának fészkelőhelyet ez a védett madárka.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A 2011-es "év madara", a széncinege szintén velünk tölti a telet. Kisebb kék rokonához hasonlóan már igyekszik februárban megkeresni a költésre alkalmas odúkat ez a védett faj.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
Kevésbé feltűnő a barátcinege aki szintén itt marad télire. A magvak keresése közben nem nagyon fél az ember közelségétől, ha megtaláljuk, hosszasan elnézegethetjük ezt a védett madarat.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
Az őszapó igen könnyen felismerhető, nagyon megkapó védett kismadár. Az erdőben fészkel és a telet is nálunk tölti csapatokban kószálva. Mohából, zuzmóból, pókhálóból szőtt mesteri zárt fészkét ágak villájába készíti.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A cirmos-sárgás citromsármány egész évben nálunk tartózkodik. Ez a védett kismadár a talajon és az ágakon keresgéli táplálékát (elsősorban magokat). Messziről összetéveszthetjük a csízzel.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A csuszka igen aktív egész télen, így februárban is. Táplálékát a fák törzsén és ágain "kúszva" keresgéli. Az ember közelsége kevéssé zavarja, ezért - ha türelmesek vagyunk - hosszan megfigyelhetjük ennek a védett madárkának a mozgását. Legkorábbi fészkelőink egyikeként már ilyenkor kinézi magának az idős fák fészkelésre alkalmas odúit.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A meggyvágó egyik legnagyobb pintyfélénk. Ez a védett faj a csonthéjas magokat is feltöri csőrével. Fészkelő faj, állománya részben vonul, de télen is látható az erdőben.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A csíz a téli hónapokban látogat a Sóstói-erdőbe, itt elsősorban magokat keresgél. Ez a védett zöldessárga pintyféle esetleg összetéveszthető a citromsármánnyal.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A süvöltőt mással nem lehet összetéveszteni. Ez a színpompás védett pintyféle az északi erdőkből érkezik. A Sóstói-erdőben magvakkal, rügyekkel, bogyókkal táplálkozik.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A fekete-fehér-szürke nagy őrgébics észak és kelet felől látogat hozzánk télire. Zsákmányát (pockok, egerek, kisebb madarak) olykor a fák-bokrok töviseire szúrja fel. Az erdőbe ritkán húzódik be, inkább a szegélyeken láthatjuk. Védett!
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A fenyőrigó hazánk egyes részein költ, a Sóstói-erdőben csak téli vendég. Ez az aránylag nagy termetű védett rigó is jellemzően csapatokban mozog télen, meglepve a galagonyabokrokat, ostorfákat.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
Az egerészölyv hazánk leggyakoribb ragadozó madara, a pockok pusztítója. Jelenleg védett, de felmerült a közelmúltban vadászhatóvá tétele... A Sóstói-erdő idős állományaiban költ, télen főként az út menti fákon gubbasztó, zsákmányt leső példányokat láthatjuk.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A téli zsurló egyetlen, télen is zöldellő zsurlófajunk. Hajtásai elérik az 1 méter hosszúságot, a szártagok közötti levélhüvelye fehér színű. Védett faj, 2011 decemberében fedeztük föl a Sóstói-erdőben. Kérünk, ha találkozol vele, azonnal írj a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
címre! További tudnivalók, képek ebben a cikkünkben. |
 |
A salátaboglárka az erdő egyik legkorábbi virága. Februárban, ha nem túl cudar az idő, jó eséllyel megláthatjuk aranysárga virágait - elsősorban tölgyesekben. További tudnivalók cikkünkben. |
|
A jól ismert hóvirág védett faj. A Sóstói-erdőből talán már ki is pusztult, legalábbis régóta nincs róla adatunk. Reméljük még él, és valamelyik erdőpásztor megtalálja februárban. Kérünk, ha így alakul, azonnal írj a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
címre! A hóvirágról ebben a cikkünkben olvashatsz többet. |
 |
A mezei tyúktaréj csak akkor bújik elő februárban, ha több napon át enyhe, fagymentes idő van. A fényben gazdag helyeket szereti. Levelei szálasak, virágai zöldes-sárgásak. Cikkünkben kicsit többet is olvashatsz róla. |
 |
A piros csészegomba a hó elolvadásával, az idő enyhülésével hamar előbújik, olykor már a hó alól. Az avarszintben, a talajon keressük. Részletesein itt olvashatsz róla honlapunkon. |
 |
A téli fülőke élénksárga csoportjai tuskókon, fák törzsén láthatók. Fagyos időszakot követő enyhe időszakban nagy tömegben bújhat elő, bár februárban már kissé ritkább, mint a tél első két hónapjában. Cikkünket itt olvashatod el róla. |
 |
A késői laskagomba az első fagyok után jelenik meg. Lombos élő vagy holt fák törzsén bújnak elő barnás vagy lilás felszínű kalapjai, jól felismerhető sűrű, tönkre futó fehéres lemezekkel. Ehető, de mindenképpen mutassuk meg szakellenőrnek! Cikkünket itt olvashatod el róla. |
 |
A júdásfülegomba porcos, fül alakú termőtesteivel egész évben lehet találkozni, de a párás, enyhülő februári időszakban sokszor nagy mennyiségben is megjelenhet. Ágakon, olykor fák törzsén nő. Részletesebb cikkünket itt olvashatod róla. |
 |
Egész télen kitart a pecsétviaszgomba kemény termőteste. Alakja változatos, de mindig van egy nyél-szerű, valamint egy féloldalas kalap-szerű része. A taplókhoz tartozik, elpusztult korhadó faanyagon (főként tölgy) él. Állaga kemény, szívós.
A pecsétviaszgombáról itt olvashatsz honlapunkon.
|
 |
A sárgafagyöngy bokrai a kocsányos tölgy koronáján nőnek. Élénksárga borsónyi termései egész télen át hullanak. februárra már jórészt csak a kopasz fagyöngycsokrok maradnak meg, de még így is jól észrevehetők a tölgyek ágain. Cikkünkben részletesen is olvashatsz róla. |
 |
Az előző fajjal szemben a fehér fagyöngy fán élősködő bokrai örökzöldek. Így egész lombfakadásig nagyon jól észrevehető a fák koronáján. A sárgafagyönggyel ellentétben nem nő a kocsányos tölgyön, és az egész Sóstói-erdőben ritka. Róla is szó van cikkünkben. |
 |
A vadrózsát is könnyű februárban észrevenni - hacsak a madarak és a vad még nem csipegette le élénkpiros csipkebogyóit. Ezek íze savanykás, belseje tele van apró magvakkal és szúrós szőröcskékkel. További tudnivalók a vadrózsáról itt olvashatók. |
 |
A másik, télen is megtalálható "pirosbogyós" cserje az egybibés galagonya. A csipkebogyóval ellentétben egyetlen mag van benne, a "gyümölcshús" íze semleges. Cikkünk a galagonyáról itt olvasható. |
 |
A Sóstói-erdő tölgyeseiben oly igen elterjedt mogyoró nem a terméseiről, hanem tél végén-tavasz elején kibomló barkáiról ismerhető meg a februári erdőben. Cikkünkből több más érdekességet is elolvashatsz a mogyoróról. |
|
|
Erdei őrjárat
 Utolsó módosítás 2012 May 16 | 12.27pmA legkevésbé sem meglepő, hogy kiborítják az erdei kukákat. A tartalma viszont annál elszomorítóbb.
Rejtvény
Támogass!
Támogassa Sóstói-erdőért végzett tevékenységeinket!
Számlaszámunk: 68800109-11076302
Adója 1%-át felajánlhatja a Sóstói-erdőért végzett tevékenységeinkre.
Az E-misszió Egyesület 1% adószáma: 19214555-2-15.
Köszönjük! |
|
|
Facebook
Mi ez?
|
 Lefotóztál egy növényt, állatot, gombát a Sóstói-erdőben, de nem tudod mi az?
Küldd be a képet, és megpróbáljuk kitalálni.
sostoierdo@e-misszio.hu
Figyelem: Kérjük az elküldött képek mérete ne haladja meg az 500 KB-ot.
|
|
|
|
|
