Partnereink
|
Sóstói-erdővel kapcsolatos tevékenységeinket 2012-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja a 2011 évi Zöld Forrás programból |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
  
|
2011. április 30. szombat, 13:36 |
|
 Maradj otthon, nézzél tévét! Májusban az erdő unalmas, barátságtalan, zajos és tele van mindenféle zavaró tényezővel. Nem hiszed? Olvass csak tovább.
Legyél Te is erdőpásztor! Még nem vagy az? Itt megtudod, hogyan lehetsz az erdő gondos gazdája!
Ha még nem jelentkeztél, nem késtél le semmiről! Folyamatosan várjuk az erdőpásztorokat.
Csend, nyugalom, kikapcsolódás? A májusi erdő csupa madárdal, rovarröpt, virágillat és egyéb inger. Nem beszélve a kullancsról, szúnyogról, csalánról, és a bolondok aranyáról: a májusi esőről. Csupán kis ízelítőt tudunk adni, hogy mi mindenre érdemes ilyenkor odafigyelni a Sóstói-erdőben (A májusi erdőpásztorkodást segítő adatlaphoz ide klikkelj!).
|
|
Az erdő összes tere besűrűsödik május folyamán. Minden fénysugár útjába jut egy levél, minden homokszemcséhez elér egy hajszálgyökér, minden odúba, résbe beköltözik egy pereputty.
A hangok, illatok, és az érintések terét is betöltik az élőlények. Valahogy mégis jut hely nekünk.
|
|
|
|
Látszólag minden csupa burjánzás, vágy, testiség. Az egyesülés két formája: a szex és a táplálkozás foglalkoztat minden élőt az erdőben.
A féktelenség azonban csak látszat. Az erdő - velünk ellentétben - ismeri a végességet, saját korlátait. Figyeljünk csak oda: A létezésnek jelen van a másik oldala is.
|
|
Milyen az erdő szerkezete?
Májusban több olyan szerkezeti jelenségét is megfigyelhetjük az erdőnek, ami a téli, kora tavaszi időszakban még nem látszik. Például jól látszik, hogy az álló fák közül melyik hajt ki - azaz van életben - és melyik holt fa csupán. Ilyenkor még jól kivehetőek a tavaszi vízállások, és a cserjeszint sűrűségéről is jó képet kaphatunk, no meg az alábbiakról (ld. még erről szóló cikkünket, és az alapadatlapot):
Vannak-e álló holt fák a területen?
Vannak-e mocsaras, vízállásos foltok a területen?
Vannak-e gyomos, csalános foltok?
Vannak-e füves, vadvirágokban gazdag tisztások a területen?
Mennyire sűrű s cserjeszint?
Mindeközben természetesen az esetleg ott levő szemetet is összeszedhetjük.
Milyen élőlények mutatkoznak az erdőben?
Szinte minden van! Most elsősorban azokat vesszük száma, akik ilyenkor jelennek meg először, illetve kicsit jobban elmélyedünk a bogarak világában is. Vannak köztük gyakori, "közönséges" fajok, de különleges ritkaságok is. Ha látod, hallod őket, jegyezd fel!
 |
A sün (pontosabban: keleti sün) az erdő rejtett életmódú, szorgos rovarevője. Nappal kevésbé, szürkületkor viszont nagyobb eséllyel pillanthatjuk meg ezt a védett jószágot. |
|
A kakukkot a hangjáról fogod megismerni. Ez a harsány védett madár alig várja, hogy elhelyezhesse tojását valamely énekesmadár fészkébe. Röptében kissé a karvalyra emlékeztet, de étrendjében főként rovarok, hernyók szerepelnek.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
|
Ugyancsak a fülünkkel láthatjuk meg legkönnyebben a fülemülét. A csalogányként is ismert szerény külsejű védett kismadár a májusi esték mesterdalnoka. Az erdő talaján fészkel.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
|
A mégoly feltűnő színű sárgarigó félénk madár, ritkán kerül szem elé. Egyik legkésőbb érkező költöző (védett) madarunkat legkönnyebben "huncut a bíró" daláról ismerhetjük meg. A kevésbé feltűnő, zöldes színű tojó a fák ágvilláiba épített fészekbe rakja tojásait.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
|
A tövisszúró gébics is későn érkezik, s csak májusban kezd költeni. A tüskés bokrok sűrű bozótját költőhelyül és élelmiszerraktárként is használja: az elkapott rovarokat a kökény, galagonya, vadrózsa tüskéire húzza fel. Ez a védett madár Nyugat-Európában már nagyon megritkult.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
|
A kis őrgébics Zorró-álarcával könnyen felismerhető madarunk. Viszonylag ritka, természetesen védett, de kis szerencsével a szemünk elé kerülhet. Magasabb fákon fészkel.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
Az erdő bokrain építi fészkeit az áprilisban érkező barátposzáta . Egyik leggyakoribb kis énekesmadarunk, de viszonylag jelentéktelen külseje miatt kevesen ismerik. A hím sapkája fekete, a nőstényé vörösesbarna. Védett!
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A búbos banka áprilisban érkezik, az erdőben főként a nyiladékokon, utakon láthatjuk, ahogy a talajlakó gilisztákat, tücsköket, pajorokat keresgéli. Közeledtünkre lepkeszerű repüléssel továbbáll. Odúkban, résekben költ; jellegzetes "hup-hup-hup" hangja jól fölismerhető. Védett!
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A vízisikló hazánk leggyakoribb kígyója. A Sóstói-erdőbe is gyakran betéved. Legbiztosabb ismertetőjegye a nyakszirten kétoldalt található félhold alakú világos folt. Mint minden hazai hüllőfaj, természetesen védett.
További tudnivalók az MME kétéltű- és hüllővédelmi szakosztályának honlapján.
|
 |
Az erdei sikló könnyen felismerhető arról, hogy általában semmiféle rajzolat, mintázat nem tarkítja. Csak kár, hogy már vagy 10 éve nem látták a Sóstói-erdőben! Nagyra (1,5 méter) nő, háta barnás-olívzöldes, hasoldala világosabb. Mint minden hazai hüllőfaj, természetesen védett.
További tudnivalók az MME kétéltű- és hüllővédelmi szakosztályának honlapján.
|
 |
A rézsikló fején jellegzetes, osztrák sasra emlékeztető mintázat látható, amely a hátoldalon húzódó kettős foltsorba megy át. Színe igen változatos lehet. A Sóstói-erdőben eddig egyszer észlelték: mégpedig egyik erdőpásztortársunk, 2011 áprilisában. Mint minden hazai hüllőfaj, természetesen védett.
További tudnivalók az MME kétéltű- és hüllővédelmi szakosztályának honlapján.
|
|
A díszes tarkalepke egyik legpompásabb, s egyben egyik leginkább veszélyeztetett védett lepkénk. A Sóstói-erdőből még nincs ismert adata, de hasonló nyírségi tölgyesekben már előkerült. Május-júniusban repül, fényben gazdag tölgyesek környezetében keressük! Ne tévesszük össze a gyöngyházlepkével és a pókhálóslepkével!
További információk, képek a Magyarország lepkéi honlapon : Euphydryas maturna
|
 |
A közönséges gyöngyházlepke májusban már tömegesen repül az erdőben. Hernyója ibolya- és árvácskafajokon fejlődik. A gyöngyházlepkék csoportjába számos, hasonló faj tartozik, közülük ő a leggyakoribb.
További információk, képek a Magyarország lepkéi honlapon : Issoria lathonia |
 |
A pókhálós lepke érdekessége, hogy míg áprilisban is látható tavaszi nemzedéke vörös alapszínű, addig a későbbi, nyári nemzedék csaknem fekete.
További információk, képek a Magyarország lepkéi honlapon: Araschnia levana |
 |
A nappali pávaszem áttelelt példányai is megjelennek a napos, fagymentes idő beköszöntével. Ennek a feltűnő, védett lepkének a hím példányai az erdők közötti nyiladékokon, napsütötte szegélyeken védik territóriumukat.
T ovábbi információk, képek a Magyarország lepkéi honlapon: Inachis io
|
|
A hajnalpírlepke áprilistól kerülhet a szemünk elé. A szárnyszegély narancsvörös foltja a hímekre jellemző, a nőstények szárnya fehér.
További információk, képek a Magyarország lepkéi honlapon: Anthocharis cardamines |
 |
Az erdei szemeslepke feltűnő, de nem élénk színű pillangónk. Jellemzően nem a napfényes nyiladékokon, hanem az erdőnek azokon a részein repked, ahol fényes és árnyékos foltok váltakoznak. A hímek határozottan védik területüket.
További információk, képek a Magyarország lepkéi honlapon : Pararge aegeria
|
 |
Védett lepkéink közül a kardoslepke egyike a legjobban felismerhető fajoknak. Erdei tisztásokon, szegélyeken, a virágzó cserjéken jó eséllyel megpillanthatjuk.
További információk, képek a Magyarország lepkéi honlapon : Iphiclides podalirius |
 |
A citromlepke egyike a legjobban felismerhető fajoknak. Az erdő fényben gazdag részein szokott röpködni, nektárt szívogatni. A nőstény halványabb, sápadtzöld színű.
További információk, képek a Magyarország lepkéi honlapon: Gonepteryx rhamni
|
 |
A szarvasbogár (a képen nőstény látható!) húsz éve még gyakori volt a Sóstói-erdőben. Az utóbbi években viszont se híre, se hamva! Európa-szerte eltűnőben levő, védett faj. Ha esetleg megtalálnád, kérjük azonnal írj a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
címre! Idős tölgyesekben él.
|
 |
A kis szarvasbogár még viszonylag gyakori, szintén védett faj. A (nagy) szarvasbogár nőstényétől kisebb termete, kevésbé domború háta és matt (nem fényes) színe különbözteti meg.
|
 |
A szarvasbogárhoz hasonlóan a nagy hőscincér lárvája is az idős kocsányos tölgyek fájában fejlődik, hosszú éveken keresztül. Ez a feltűnően nagy (5 cm test + 5 cm csáp) termetű védett faj is egyre ritkább a Sóstói-erdőben.
|
 |
A rózsabogár fajok az erdő legfeltűnőbb lakói közé tartoznak. Hatalmas puhéros lárváik korhadékban, avarban fejlődnek, a kifejlett bogarak (bár nem minden faj esetében) virágporral táplálkoznak. A sok hasonló rokon faj nehezen elkülöníthető. |
 |
A zöldes fémfénnyel irizáló aranyos bábrabló a lombkoronában élő hernyók réme. Áldozatait rágóival széttépi, beléjük fecskendezi emésztőnedveit majd felszürcsöli őket. Ez a félelmetes ragadozó amellett, hogy védett faj, jó szolgálatot tesz az erdészeknek is.
|
 |
A fémes bronzszínű rezes futrinka nagy termetű, feltűnő védett faj, szintén ragadozó. Az erdő nyíltabb részein futhatunk össze vele. Igen hasonló, szintén védett rokona a ragyás futrinka, melynek "combja" vörös színű.
|
 |
A kétlevelű sarkvirág május elején nyíló védett orchideaféle. Hosszú kocsányán ülnek zöldes, különleges alakú virágai. Két - gyöngyvirágéra emlékeztető - tőlevele van csupán. A Sóstói-erdőben erősen visszaszorulóban lévő faj, nem könnyű észrevenni.
További olvasnivaló a kétlevelű sarkvirágról ebben a cikkünkben. |
|
Az orchideákhoz tartozik a madárfészek is. Ez a különleges életmódú védett növény nem rendelkezik zöld színtestekkel: táplálékát (gombafonalak segítségével) a talaj korhadó anyagaiból veszi fel. Valóságos "hullaszínű", de szép virág. Sajnos évek óta nem látták a Sóstói-erdőben. Ha esetleg megtalálnád, kérjük azonnal írj a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
címre!
További olvasnivaló a madárfészekről ebben a cikkünkben. |
|
A húszforintosról lehet ismerős a magyar nőszirom. Kizárólag a Kárpát-medencében él, rendkívül megritkult, ezért fokozottan védett faj. Egyelőre egyetlen lelőhelyét ismerjük a Sóstói-erdőben. Hátha valamelyik erdőpásztor újabb helyen is megtalálja! Kérünk, ha így alakul, azonnal írj a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
címre!
További olvasnivaló a magyar nősziromról ebben a cikkünkben.
|
|
A jól ismert gyöngyvirág nyílása május elején tetőzik. Elsősorban tölgyesekben él, de a nagyon elgyomosodó, túlságosan igénybe vett állományokból hiányzik. Cikkünkben kicsit többet is olvashatsz róla. |
 |
A fürtös salamonpecsét egy időben virágzik a gyöngyvirággal. Ívesen hajló szárairól 2-3-as csoportokban csüngenek a harang alakú, szagtalan virágok. Árnyasabb tölgyesekben jellemző. Cikkünkben kicsit többet is olvashatsz róla. |
 |
A kissé ritkább soktérdű salamonpecsét első ránézésre nagyon hasonlít fürtös rokonához. Azonban illatos virágai egyesével lógnak, a párta közepe kissé kidomborodó, hasas. Szárazabb tölgyesekben jellemző. Cikkünkben kicsit többet is olvashatsz róla. |
 |
Az üde tölgyesekben gyakori a keleti kontyvirág. Levelei feltűnő sötétzöldek, torzsavirágzata rovarcsapdaként működik. További információk ebben a cikkünkben. |
 |
Virágzáskor igen feltűnő a nagy (akár 1,5 méter) termetű erdei borkóró, a Sóstói-erdő igen ritka védett növénye. Virágainak színét (ami általában rózsaszín, de erdőnkben inkább fehér) nem a szirmok, hanem a porzók adják. Tölgyesekben fordul elő.
Az erdei borkóróról itt olvashatsz részletesebben.
|
 |
A kányazsombor viszonylag magasra növő, kissé a csalánra emlékeztető növény. A tápanyagban gazdag gyomos területekre jellemző. Levelei megdörzsölve kissé fokhagymaszagúak.
További részletek a fajról itt olvashatók.
|
|
A védett bársonyos kakukkszegfű igen feltűnő jelenség molyhosan bársonyos leveleivel, élénk színű, nagy virágaival. Fényben gazdag tölgyesekben él, sajnos eddig csak egyszer (2005-ben) észleltük. Ha esetleg megtalálnád, kérjük azonnal írj a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
címre! Cikkünkben kicsit többet is olvashatsz róla. |
 |
Május vége felé nyílik az enyvesszegfű vagy enyvecske. A feltűnő virágok tölgyesek füves tisztásain fényben gazdag szegélyein nyílnak. Jellemző rá, hogy szára a virágzat és a csomók alatt enyvesen ragadós.
Az enyvesszegfűről itt olvashatsz részletesebben.
|
|
A tavaszi hagymás növények közül az ernyős sárma szép fehér virágaira április második felétől számíthatunk, elsősorban fényben gazdag erdőkben.
Az ernyős sármáról itt olvashatsz részletesebben.
|
 |
A kónya sárma ernyős rokonával ellentétben a kifejezetten zavart helyeket (útszélek, tápanyagban gazdag gyomos területek) kedveli. Április második felétől nyíló zöld-fehér virágai magas kocsányon ülve bókolnak.
A kónya sármáról itt olvashatsz részletesebben.
|
|
A sárga gévagomba olykor több kilós méretűre (ráadásul igen gyorsan) növő, élénk színű, fiatalon ehető taplóféle. Igen sok fafajon megél, gazdáját igen hamar tönkre tudja tenni. A Sóstói-erdőben nem gyakori. Részletesen itt olvashatsz róla (pl. hogyan és mikor lehet megenni) honlapunkon. |
|
A vörösbarna papsapkagomba igen szép, de sajnos mérgező tavaszi gombafaj. Agyvelőszerűen gyűrt, többüregű süvege megkülönbözteti a kucsmagombáktól. |
 |
Áprilisban jelenik meg az ízletes kucsmagomba. Tönkje üreges, teljesen összenőtt a méhsejtszerű üregekkel rücskölt süveggel. A kucsmagombákról itt olvashatsz róla honlapunkon. |
 |
A fattyú kucsmagomba szintén áprilistól figyelhető meg. Hosszúkás üregekkel ékesített süvege középtájt ízesül az üreges tönkhöz. |
|
A tavasz egyik első kalapos gombája a májusi pereszke. Közepes vagy kis (4-15 cm) kalapú, vastag húsú, fehéres, kellemesen fűszeres lisztszagú gomba. AZ erdő fényben gazdag részein, szegélyeken bukkanhat fel. Ha ilyet találsz, mutasd meg gombaszakellenőrnek, mert a májusi pereszke bizony nagyon finom!
|
|
Az egybibés galagonya a Sóstói-erdőben gyakran kis fává nő, általában viszont tövises ágú cserje. Levelei jellegzetesen karéjosak, virágai csoportosan nyílnak, rovarok tömegeit vonzva. Gyakori. Ebben a cikkben olvashatunk róla kicsit többet.
|
|
A fekete bodza nem igényel különösebb bemutatást. A tölgyesek mellett az akácosokban is gyakori. Májusban tömegével nyílik. Róla is szó van cikkünkben. |
|
A kányabangita virágzata a bodzáéhoz hasonló, de a szélső virágok aránytalanul nagyok. Levelei karéjosak (mint a juharlevél). A Sóstói-erdőben kifejezetten ritka. Itt olvashatsz róla kicsit részletesebben.
|
|
A veresgyűrű som ernyőben nyíló virágainak négy szirma van, levelei oválisak. Üde tölgyesekben, szegélyeken találkozhatunk vele, helyenként gyakori. Kicsit többet találsz róla ebben a cikkben. |
|
Kicsi, görbe növésű, sötétszürke törzsű fa, vagy cserje a tatár juhar. A tölgyesekben gyakori, mégis csak ritkán vesszük észre. Például májusban, mikor bugában álló, illatos fehér virágai nyílnak. A többi hazai juharral ellentétben levelei nem karéjosak Cikkünk a fajról itt olvasható. |
 |
Az erdőszegélyeken, fényben gazdag tölgyesekben, sőt akácosokban is megjelenik a gyepűrózsa. Az ívesen hajló ágakon álló horgas tüskék könnyen belén akadhatnak, de ilyenkor mégis inkább hatalmas, illatos virágaira figyelhetünk fel. A Sóstói-erdőben még él, de nagyon ritka az alig fél méteres, apró, de sűrű tüskéjű rokon, a parlagi rózsa is. Az erdő vadrózsáiról itt olvashatsz.
|
 |
Az erdő leggyakoribb tájidegen fái közé tartozik a kései meggy. Ez a viszonylag kis termetű fa eszméletlenül gyorsan terjed, sajnos benövi a vadvirágokban gazdag füves tisztásokat és kiszorítja az őshonos fajokat is. Levelei fényes zöldek, a meggyre emlékeztetnek. Apró, de szép fehér virágai lecsüngő fürtökben nyílnak. A kései meggyről bővebben itt olvashatsz. |
Jegyezd fel, milyen élőlényeket láttál az erdőben!
Ha a terepen fel szeretnéd jegyezni, mit láttál az erdőben, a májusi erdőpásztor-adatlaphoz ide klikkelj!
http://kitaibel.hu/lepidopterology/nappali/page108.html
|
|
Erdei őrjárat
 Utolsó módosítás 2012 May 16 | 12.27pmA legkevésbé sem meglepő, hogy kiborítják az erdei kukákat. A tartalma viszont annál elszomorítóbb.
Rejtvény
Támogass!
Támogassa Sóstói-erdőért végzett tevékenységeinket!
Számlaszámunk: 68800109-11076302
Adója 1%-át felajánlhatja a Sóstói-erdőért végzett tevékenységeinkre.
Az E-misszió Egyesület 1% adószáma: 19214555-2-15.
Köszönjük! |
|
|
Facebook
Mi ez?
|
 Lefotóztál egy növényt, állatot, gombát a Sóstói-erdőben, de nem tudod mi az?
Küldd be a képet, és megpróbáljuk kitalálni.
sostoierdo@e-misszio.hu
Figyelem: Kérjük az elküldött képek mérete ne haladja meg az 500 KB-ot.
|
|
|
|
|
