Partnereink
|
Sóstói-erdővel kapcsolatos tevékenységeinket 2012-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja a 2011 évi Zöld Forrás programból |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
  
|
2011. június 29. szerda, 13:58 |
|
 Furcsa módon júliusban meglepően kevés ember merészkedik az erdőbe. Talán ez a hónap valóban nem versenghet a virágpompás, madárdalos április-júniusi időszakkal, és az az átkozott hőség... Pedig csak nyitott szem, jó időzítés, és egy kis vállalkozó szellem kell, hogy felfedezzük és élvezzük az erdő júliusi arcát.
Legyél Te is erdőpásztor! Még nem vagy az? Itt megtudod, hogyan lehetsz az erdő gondos gazdája!
Ha még nem jelentkeztél, nem késtél le semmiről! Folyamatosan várjuk az erdőpásztorokat.
A nyár kellős közepén, a legforróbb hónapban zsizseg, mozog, fészkelődik az erdő apraja-nagyja. Ha álljuk a hőséget, sarat, szúnyogcsípést rengeteg fölfedezés vár ránk. (A júliusi erdőpásztorkodást segítő adatlaphoz ide klikkelj!).
|
|
Júliusban látszólag semmi látványos nem történik az erdőben. A természet éves zarándokútja során elért egy fennsíkra. Ha visszanézünk: a vadvirágok többsége már elhervadt, a madárfiókák kirepültek. Ha előre tekintünk: a bontás munkásainak, a gombáknak a kora, a fák-cserjék gyümölcseinek beérése csak ezután következik. Persze vannak, akik nem illeszkednek a főáramba.
|
|
|
|
A júliusi erdő titkai és rejtett mozgásai azok számára tárulnak föl igazán, akik minden hónapban figyelnek a természet változásaira. A jó erdőpásztor szeme hozzászokott a paradox kettős tér- és idődimenzióhoz. Lásd az apróságokat, de az erdő egészét is! Legyél lassú és türelmes, hogy eléd járuljanak az erdő csodái, de egyben gyors és mozgékony, hogy a tünékeny jelenségeket, fürge élőlényeket is meglásd!
|
|
Milyen élőlények mutatkoznak az erdőben?
Ha jó időt fogunk ki, akkor lepkéket és egyéb repülő rovarokat biztosan találunk. A kullancs meg a szúnyog minket fog megtalálni, ezért kirándulást követően nézzük át magunkat és társainkat. Júliusban viszonylag kevés új vadvirág bont szirmot, de aki keres, talál! Ha esős a hónap, egészen sokféle gombát is megfigyelhetünk. Íme egy kis ízelítő az erdő júliusi lakóiból. Ha látod, hallod őket, jegyezd fel!
 |
Az április-májusban, az üde tölgyesekben nyíló keleti kontyvirág ilyenkor érleli terméseit. Júliusban a nyélen ülő színes terméscsokrot találhatjuk meg. További információk a növényről ebben a cikkünkben. |
 |
Az enyves zsálya főként az árnyas tölgyeseket részesíti előnyben. Termetes, nagy levelű növény, a virágok fürtben nyílnak a kissé ragadós virágzati tengelyen. Cikkünkben kicsit többet is olvashatsz róla. |
 |
A kisvirágú nebáncsvirág kelet-ázsiai származású növény. A Sóstói-erdő egyes részein mérhetetlenül elszaporodott. Sokhelyütt fél méter magas összefüggő szőnyeget alkot. Apró sárga virágai ívesen hajló kocsányokon ringanak. Érett terméséből - ha hozzáérünk - kipattannak a magok. További részletek ebben a cikkünkben.
|
 |
A taréjos csormolya kis termetű, de igen feltűnő vadvirág. Cifra virágzatában sárga, rózsaszín, és lilás árnyalat is előfordul Tölgyesek szegélyein, füves tisztásain nyílik. Cikkünkben kicsit többet is olvashatsz róla. |
 |
A széleslevelű nőszőfű július végén nyíló védett orchidea. A Sóstói-erdőben jelenleg egyetlen helyről ismerjük, de valószínű, hogy több ponton is él. Az aljnövényzetben nem túl feltűnő növény másfél centis virágai szárnyas angyalkákra emlékeztetnek. További részletek ebben a cikkünkben. Ha esetleg megtalálnád, kérjük azonnal írj a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
címre! |
 |
A szarvasbogár (a képen nőstény látható!) húsz éve még gyakori volt a Sóstói-erdőben. Az utóbbi években viszont se híre, se hamva! Európa-szerte eltűnőben levő, védett faj. Ha esetleg megtalálnád, kérjük azonnal írj a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
címre! Idős tölgyesekben él. Júliusra a nagy szarvú hímek többnyire elpusztulnak, de a nőstények még mozognak.
|
 |
A kis szarvasbogár még viszonylag gyakori, szintén védett faj. A (nagy) szarvasbogár nőstényétől kisebb termete, kevésbé domború háta és matt (nem fényes) színe különbözteti meg. |
 |
A szarvasbogárhoz hasonlóan a nagy hőscincér lárvája is az idős kocsányos tölgyek fájában fejlődik, hosszú éveken keresztül. Ez a feltűnően nagy (5 cm test + 5 cm csáp) termetű védett faj is egyre ritkább a Sóstói-erdőben. |
 |
A korhadó fában nevelkedik a védett, jól ismert de ritkán látott orszarrvú bogár lárvája. A nagy szarvat viselő hím és a kis bütyökkel ékes nőstény rajzása nyáron jellemző. A Sóstói-erdőben ritka faj. |
 |
A kék futrinka éjszakai ragadozó. Kedvence a meztelen csiga, de hernyókat és egyéb rovarokat is fogyaszt. Nem csak szép, de védett! Az erdőszéleken találkozhatunk vele, napközben fatörzsek alá rejtőzik. |
 |
A zöldes fémfénnyel irizáló aranyos bábrabló a lombkoronában élő hernyók réme. Áldozatait rágóival széttépi, beléjük fecskendezi emésztőnedveit majd felszürcsöli őket. Ez a félelmetes ragadozó amellett, hogy védett faj, jó szolgálatot tesz az erdészeknek is. |
 |
A fémes bronzszínű rezes futrinka nagy termetű, feltűnő védett faj, szintén ragadozó. Az erdő nyíltabb részein futhatunk össze vele. Igen hasonló, szintén védett rokona a ragyás futrinka, melynek "combja" vörös színű. |
 |
A közönséges gyöngyházlepke a nyári hónapokban már tömegesen repül az erdőben. Hernyója ibolya- és árvácskafajokon fejlődik. A gyöngyházlepkék csoportjába számos, hasonló faj tartozik, közülük ő a leggyakoribb.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Issoria lathonia
|
|
A nagy rókalepke jól ismert, de egyre ritkább védett lepkénk. Gyakran a fák nedveit szívogatja Ne tévesszük össze a szintén vöröses nappali pávaszemmel vagy a C-betűs lepkével!
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Nymphalis polychloros
|
 |
A c-betűs lepke egyik legkorábban, már februárban megjelenő gyakori lepkénk, nyáron újabb generációja repül. Élénk színű szárnyainak szegélye mélyen karéjos.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Polygonia c-album
|
 |
A nappali pávaszem is a tél vége óta velünk van az erdőben. Ennek a feltűnő, védett lepkének a hím példányai az erdők közötti nyiladékokon, napsütötte szegélyeken védik territóriumukat.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Inachis io |
 |
Minden más lepkefajjal összetéveszthetetlen az atalanta lepke, amely júniustól figyelhető meg az erdőben. Hazánkban nem telel át, első példányai minden évben a Mediterráneumból érkeznek hazánkba. Lehullott, kissé erjedő vadgyümölcsön vagy ürüléken szeret táplálkozni. Védett!
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Vanessa atalanta
|
 |
Egyik legnagyobb és legfeltűnőbb nappali lepkénk a gyászlepke. Nagyon megritkult, ezért védett. Más fajjal összetéveszthetetlen.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Nymphalis antiopa
|
 |
A sakktáblalepke nevét aligha kell megmagyarázni. A fényben gazdag száraz erdőrészekben röpdös, még akácosokban is jó eséllyel megtalálhatjuk.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Melanargia galathea
|
 |
A kis fehérsávoslepke egyszerű színezetű, de szép és jellegzetes mintázatú védett faj. A Sóstói-erdőből még nincs ismert adata, de hasonló nyírségi erdőkben (ahol a közelben vizes élőhely is van) helyenként tömeges.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Neptis sappho.
|
 |
A pókhálós lepke érdekessége, hogy míg márciustól májusig látható is látható tavaszi nemzedéke vörös alapszínű, addig a későbbi, nyári nemzedék csaknem fekete. Az erdőben gyakori faj.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Araschnia levana
|
 |
A kis színjátszólepke hernyója fűz-és nyárfákon él. Az irizáló, több színben játszószárnyú hím egyedeket a földutak pocsolyái közelében pillanthatjuk meg. Védett!
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Apatura ilia
|
 |
A citromlepke egyike a legjobban felismerhető fajoknak. Az erdő fényben gazdag részein szokott röpködni, nektárt szívogatni. A nőstény halványabb, sápadtzöld színű.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Gonepteryx rhamni |
 |
A fehérpettyes álcsüngőlepke gyakran látható, amint nehézkes röptével virágról-virágra száll az erdőszéleken. A hímek és nőstények olykor a szemünk láttára összeragadnak!
|
 |
A sün (pontosabban: keleti sün) az erdő rejtett életmódú, szorgos rovarevője. Nappal kevésbé, szürkületkor viszont nagyobb eséllyel pillanthatjuk meg ezt a védett jószágot. |
 |
A vízisikló hazánk leggyakoribb kígyója. A Sóstói-erdőbe is gyakran betéved. Legbiztosabb ismertetőjegye a nyakszirten kétoldalt található félhold alakú világos folt. Mint minden hazai hüllőfaj, természetesen védett.
További tudnivalók az MME kétéltű- és hüllővédelmi szakosztályának honlapján.
|
 |
Az erdei sikló könnyen felismerhető arról, hogy általában semmiféle rajzolat, mintázat nem tarkítja. Csak kár, hogy már vagy 10 éve nem látták a Sóstói-erdőben! Nagyra (1,5 méter) nő, háta barnás-olívzöldes, hasoldala világosabb. Mint minden hazai hüllőfaj, természetesen védett.
További tudnivalók az MME kétéltű- és hüllővédelmi szakosztályának honlapján.
|
 |
A rézsikló fején jellegzetes, osztrák sasra emlékeztető mintázat látható, amely a hátoldalon húzódó kettős foltsorba megy át. Színe igen változatos lehet. A Sóstói-erdőben eddig egyszer észlelték: mégpedig egyik erdőpásztortársunk, 2011 áprilisában. Mint minden hazai hüllőfaj, természetesen védett.
További tudnivalók az MME kétéltű- és hüllővédelmi szakosztályának honlapján.
|
|
Az erdei béka hazai békáink közül leginkább kötődik az erdei élőhelyekhez. Főként éjjel aktív. Az erdő árnyas részein találkozhatunk vele. Védett! |
 |
A nagy őzlábgomba hosszú, erős száráról, gallérjáról, barnás pikkelymaradványokkal borított esernyőszerű kalapjáról könnyen megismerhető, ízletes gombánk. Főként az erdő fényben gazdag részein, akácosokban, tölgyesekben akadhatunk rá.
Részletesen itt olvashatsz róla (pl. hogyan és mikor lehet megenni) honlapunkon.
|
 |
Nedves nyarakon igen gyakori az árvégű fülőke . Elhalt tuskókon, többnyire csoportosan terem. Pár centis kalapja rozsdabarna színű, kissé csavarodott tönkje a föld alatt hosszú árszerű "gyökérben" folytatódik. Íze, illata kellemes, de fogyasztása nem ajánlott!!!
Az árvégű fülőkével jobban is megismerkedhetsz ebben a cikkünkben honlapunkon.
|
|
A sárga gévagomba olykor több kilós méretűre (ráadásul igen gyorsan) növő, élénk színű, fiatalon ehető taplóféle. Igen sok fafajon megél, gazdáját igen hamar tönkre tudja tenni. A Sóstói-erdőben nem gyakori.
Részletesen itt olvashatsz róla (pl. hogyan és mikor lehet megenni) honlapunkon.
|
 |
A májgomba tölgyfán élő, lágy szövetű, ehető taplóféle. Fiatalon gömbölyded, bibircses duzzanatként jelentkezik a fatörzsön, s gyorsan kifejlődik az ellaposodó, hússzínú (megnyomva vörös levet eresztő) termőteste.
Részletesen itt olvashatsz róla (pl. hogyan és mikor lehet megenni) honlapunkon.
|
|
Június második felétől jelenhet meg a pecsétviaszgomba. Alakja változatos, de mindig van egy nyél-szerű, valamint egy féloldalas kalap-szerű része. A taplókhoz tartozik, elpusztult korhadó faanyagon (főként tölgy) él. Állaga kemény, szívós.
A pecsétviaszgombáról itt olvashatsz honlapunkon.
|
|
Az ízletes vargánya és a nyári vargánya legfinomabb gombáink közé tartoznak. Sajnos a Sóstói-erdőben nagyon ritkák, ezért lehetőleg ne szedjük le őket. A vargányák jellemzője a szivacsos termőréteg és a vastag tönk. |
 |
A fekete termésű földi szeder rózsaszínes-fehér virágai július első felében még nyílnak. Másfél-két méterre növő hajtásainak éle, valamint ötosztatú leveleinek ere horgas tüskékkel van ellátva. Üde, fényben gazdag helyeken, erdőszegélyeken él. Ebben a cikkben olvashatunk róla kicsit többet. |
|
A tatár juhar termései érésnek indultak: július vége felé a kis "propellerek" elkezdenek vörösre színeződni. Ez leginkább a tölgyesek szegélyein álló fácskákon feltűnő. A tatár juharról itt olvashatsz.
|
 |
A kutyabenge az üde tölgyesek cserjéje. Fényes sötétzöld levelei között júniustól kezdve bukkannak föl borsónyi csonthéjas (mérgező!) termései. Mivel folyamatosan virágzik, egyszerre találunk rajta érett fekete, középérett pirosas, valamint éretlen zöld terméseket is. Érdemes jobban megismerni, olvasd el cikkünket! |
Jegyezd fel, milyen élőlényeket láttál az erdőben!
Ha a terepen fel szeretnéd jegyezni, mit láttál az erdőben, a júliusi erdőpásztor-adatlaphoz ide klikkelj!
|
|
Erdei őrjárat
 Utolsó módosítás 2012 May 16 | 12.27pmA legkevésbé sem meglepő, hogy kiborítják az erdei kukákat. A tartalma viszont annál elszomorítóbb.
Rejtvény
Támogass!
Támogassa Sóstói-erdőért végzett tevékenységeinket!
Számlaszámunk: 68800109-11076302
Adója 1%-át felajánlhatja a Sóstói-erdőért végzett tevékenységeinkre.
Az E-misszió Egyesület 1% adószáma: 19214555-2-15.
Köszönjük! |
|
|
Facebook
Mi ez?
|
 Lefotóztál egy növényt, állatot, gombát a Sóstói-erdőben, de nem tudod mi az?
Küldd be a képet, és megpróbáljuk kitalálni.
sostoierdo@e-misszio.hu
Figyelem: Kérjük az elküldött képek mérete ne haladja meg az 500 KB-ot.
|
|
|
|
|
