Partnereink
|
Sóstói-erdővel kapcsolatos tevékenységeinket 2012-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja a 2011 évi Zöld Forrás programból |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
  
|
2011. július 30. szombat, 09:07 |
|
 Az "ismeretlen" hónapok közé kell sorolnunk az augusztust is: a forró napokon vízpartra vágyunk, esős időben pedig leginkább sehova. A sűrű erdőben ilyenkor nemigen merjük átlépni a kiépített, parkosított sétaösvények határait. Érdemes mégis beljebb merészkedni, és megfigyelni, milyen gondosan készül már a következő évre ez az óriási kis világ.
Legyél Te is erdőpásztor! Még nem vagy az? Itt megtudod, hogyan lehetsz az erdő gondos gazdája!
Ha még nem jelentkeztél, nem késtél le semmiről! Folyamatosan várjuk az erdőpásztorokat.
A nyár ilyenkor állítólag kezd véget érni. Lehet így is nézni a dolgokat, de ugyan mi értelme? Augusztusban temérdek a látnivaló az erdőben. (Az augusztusi erdőpásztorkodást segítő adatlaphoz ide klikkelj!).
|
|
Augusztusban az egyre hűvösebb hajnalok, hosszabbodó éjszakák nem csak a mi számunkra jelzik az év átfordulását. Az erdő ilyenkor már a következő évre készül, ha nem is látványosan. A termések beérése, a madárkák vonulásra vagy áttelelésre való "felhízása" folyik javában. A beteljesülés?
|
|
|
|
Az augusztusi erdőt szemlélve talán jobban megtanuljuk becsülni és megérteni a beérés időszakát. Mikor a vágyak, az erőtől duzzadó tavaszi fiatalság kultusza uralkodik, érdemes látni, hogyan leli örömét az erdő összes élőlénye a következő generációk szolgálatában. No persze még ekkor ekkor sem kell lemondani a virágzás öröméről!
|
|
Milyen élőlények mutatkoznak az erdőben?
Röviden szólva: esőben gombák, napfényben rovarok. Augusztusban viszonylag kevés új vadvirág bont szirmot, ráadásul ezek egy része tájidegen, agresszív faj! Viszont ehető vadgyümölcsöt is találunk Íme egy kis ízelítő az erdő augusztusi lakóiból. Ha látod, hallod őket, jegyezd fel!
 |
Az április-májusban, az üde tölgyesekben nyíló keleti kontyvirág ilyenkor érleli terméseit. Augusztusban a nyélen ülő színes terméscsokrot találhatjuk meg. További információk a növényről ebben a cikkünkben. |
 |
A jól ismert gyöngyvirág is érleli terméseit; de a sok virághoz képest meglepősen keveset. Elsősorban tölgyesekben él, de a nagyon elgyomosodó, túlságosan igénybe vett állományokból hiányzik. Cikkünkben kicsit többet is olvashatsz róla. |
 |
A kereklevelű harangvirág neve megtévesztő, ugyanis csak korán elhervadó tőlevelei kerekdedek, a szárlevelek lándzsásak. A Sóstói-erdőben egykor több harangvirág féle élt, mára csupán ezt a filigrán, gyakran elfekvő szárú kecses fajt ismerjük. Elsősorban tölgyesek füves szegélyein találjuk meg.
|
 |
A varjúbab az erdő kései virágainak egyike. Pozsgás, vaskos, szürkés levelei jól felismerhetőek, fehér vagy rózsaszínes virágait csoportját hosszú száron hozza. A száraz, fényben gazdag tölgyesekben, szegélyeken él. Egyes változatait kertekbe is ültetik. Cikkünkben kicsit többet is olvashatsz róla. |
 |
Az enyves zsálya főként az árnyas tölgyeseket részesíti előnyben. Termetes, nagy levelű növény, a virágok fürtben nyílnak a kissé ragadós virágzati tengelyen. Cikkünkben kicsit többet is olvashatsz róla. |
 |
A kisvirágú nebáncsvirág kelet-ázsiai származású növény. A Sóstói-erdő egyes részein mérhetetlenül elszaporodott. Sokhelyütt fél méter magas összefüggő szőnyeget alkot. Apró sárga virágai ívesen hajló kocsányokon ringanak. Érett terméséből - ha hozzáérünk - kipattannak a magok. További részletek ebben a cikkünkben.
|
|
Az azúrkék kommelína is az elvadult dísznövények közé tartozik, egyre terjed az erdei utak és a bolygatott helyek környékén. Nem nő magasra, kis virágai igen feltűnőek. Cikkünkben kicsit többet is olvashatsz róla. |
|
A magas aranyvessző a legveszedelmesebb tájidegen lágyszárú növények egyike. A másfél-két méterre is megnövő sűrű hajtású növény aranysárgai virágai július végétől nyílnak. Egyelőre főként az erdőszegélyeken terjed, megsemmisítve a vadvirágokban gazdag gyepszintet. További részletek ebben a cikkünkben. |
|
A berki aggófű a Sóstói-erdő egy féltett ritkasága, hegyvidékekre jellemző faj. Ezt a nagy termetű, aranysárga virágú növényt a hasonló növekedésű magas aranyvessző szorítja ki élőhelyéről, az üde tölgyesek szegélyeiről és a kidőlt fák helyén keletkező magaskórósokból. Jobban is megismerkedhetsz vele ebben a cikkünkben honlapunkon. |
 |
A gyilkospoloska viszonylag nagy termetű, feltűnő színű ragadozó, amely a leveleken ülve vár áldozatára. Áldozatait szipókájával támadja meg, szúrása az ember számára is fájdalmas. Amúgy nem veszélyes, ha türelmesek vagyunk, közelről megfigyelhetjük zsákmányszerzését. |
 |
A kis szarvasbogár még viszonylag gyakori, védett faj. A (nagy) szarvasbogár nőstényétől kisebb termete, kevésbé domború háta és matt (nem fényes) színe különbözteti meg. |
 |
A korhadó fában nevelkedik a védett, jól ismert de ritkán látott orszarrvú bogár lárvája. A nagy szarvat viselő hím és a kis bütyökkel ékes nőstény rajzása nyáron jellemző. A Sóstói-erdőben ritka faj. |
 |
A kék futrinka éjszakai ragadozó. Kedvence a meztelen csiga, de hernyókat és egyéb rovarokat is fogyaszt. Nem csak szép, de védett! Az erdőszéleken találkozhatunk vele, napközben fatörzsek alá rejtőzik. |
 |
A zöldes fémfénnyel irizáló aranyos bábrabló a lombkoronában élő hernyók réme. Áldozatait rágóival széttépi, beléjük fecskendezi emésztőnedveit majd felszürcsöli őket. Ez a félelmetes ragadozó amellett, hogy védett faj, jó szolgálatot tesz az erdészeknek is. |
 |
A fémes bronzszínű rezes futrinka nagy termetű, feltűnő védett faj, szintén ragadozó. Az erdő nyíltabb részein futhatunk össze vele. Igen hasonló, szintén védett rokona a ragyás futrinka, melynek "combja" vörös színű. |
|
A nagy rókalepke jól ismert, de egyre ritkább védett lepkénk. Gyakran a fák nedveit szívogatja Ne tévesszük össze a szintén vöröses nappali pávaszemmel vagy a C-betűs lepkével!
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Nymphalis polychloros
|
 |
A c-betűs lepke egyik legkorábban, már februárban megjelenő gyakori lepkénk, nyáron újabb generációja repül. Élénk színű szárnyainak szegélye mélyen karéjos.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Polygonia c-album
|
 |
A nappali pávaszem is a tél vége óta velünk van az erdőben. Ennek a feltűnő, védett lepkének a hím példányai az erdők közötti nyiladékokon, napsütötte szegélyeken védik territóriumukat.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Inachis io |
 |
Minden más lepkefajjal összetéveszthetetlen az atalanta lepke, amely júniustól figyelhető meg az erdőben. Hazánkban nem telel át, első példányai minden évben a Mediterráneumból érkeznek hazánkba. Lehullott, kissé erjedő vadgyümölcsön vagy ürüléken szeret táplálkozni. Védett!
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Vanessa atalanta
|
 |
Egyik legnagyobb és legfeltűnőbb nappali lepkénk a gyászlepke. Nagyon megritkult, ezért védett. Más fajjal összetéveszthetetlen.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Nymphalis antiopa
|
 |
A sakktáblalepke nevét aligha kell megmagyarázni. A fényben gazdag száraz erdőrészekben röpdös, még akácosokban is jó eséllyel megtalálhatjuk.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Melanargia galathea
|
 |
A pókhálós lepke érdekessége, hogy míg márciustól májusig látható is látható tavaszi nemzedéke vörös alapszínű, addig a későbbi, nyári nemzedék csaknem fekete. Az erdőben gyakori faj.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Araschnia levana
|
|
A fecskefarkú lepke a Sóstói-erdőben ritka, de másokkal összetéveszthetetlen, feltűnő faj. Élénk színű, veszély esetén "szarvacskát" növesztő hernyója egyes ernyősvirágzatú növényeken él. A Védett!
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Papilio machaon
|
 |
A sün (pontosabban: keleti sün) az erdő rejtett életmódú, szorgos rovarevője. Nappal kevésbé, szürkületkor viszont nagyobb eséllyel pillanthatjuk meg ezt a védett jószágot. |
 |
A vízisikló hazánk leggyakoribb kígyója. A Sóstói-erdőbe is gyakran betéved. Legbiztosabb ismertetőjegye a nyakszirten kétoldalt található félhold alakú világos folt. Mint minden hazai hüllőfaj, természetesen védett.
További tudnivalók az MME kétéltű- és hüllővédelmi szakosztályának honlapján.
|
 |
Az erdei sikló könnyen felismerhető arról, hogy általában semmiféle rajzolat, mintázat nem tarkítja. Csak kár, hogy már vagy 10 éve nem látták a Sóstói-erdőben! Nagyra (1,5 méter) nő, háta barnás-olívzöldes, hasoldala világosabb. Mint minden hazai hüllőfaj, természetesen védett.
További tudnivalók az MME kétéltű- és hüllővédelmi szakosztályának honlapján.
|
 |
A rézsikló fején jellegzetes, osztrák sasra emlékeztető mintázat látható, amely a hátoldalon húzódó kettős foltsorba megy át. Színe igen változatos lehet. A Sóstói-erdőben eddig egyszer észlelték: mégpedig egyik erdőpásztortársunk, 2011 áprilisában. Mint minden hazai hüllőfaj, természetesen védett.
További tudnivalók az MME kétéltű- és hüllővédelmi szakosztályának honlapján.
|
|
Az erdei béka hazai békáink közül leginkább kötődik az erdei élőhelyekhez. Főként éjjel aktív. Az erdő árnyas részein találkozhatunk vele. Védett! |
 |
A korallgomba fajok többnyire az erdő talaján, korhadó faanyagon élnek. Alakjuk ágas-bogas korallszerű felépítésű. Különböző színű és kissé eltérő alakú fajok pontos meghatározása komoly szakértelmet kíván. Néhány fajuk ehető, de tanácsosabb tartózkodni a fogyasztásuktól!
|
 |
Az áltrifla fajok diónyi vagy kissé nagyobb gumószerű termőtestei a talajon fejlődnek. Belső részükben szürkés, majd feketévé váló spóratömeg fejlődik, amely az érett gomba csúcsán felszakadó nyíláson sötét porként távozik. A Sóstói-erdőben több fajuk él, mind mérgező!
|
 |
Az agancsgomba ujjacskaszerű, kívül fekete, belül fehér termőtestei elhalt faanyagon fejlődnek az erdő talaján. A Sóstói-erdőben még nem találkoztunk vele, de tölgyesekben előfordulhat. Nem ehető!
|
 |
A nagy őzlábgomba hosszú, erős száráról, gallérjáról, barnás pikkelymaradványokkal borított esernyőszerű kalapjáról könnyen megismerhető, ízletes gombánk. Főként az erdő fényben gazdag részein, akácosokban, tölgyesekben akadhatunk rá.
Részletesen itt olvashatsz róla (pl. hogyan és mikor lehet megenni) honlapunkon.
|
 |
Nedves nyarakon igen gyakori az árvégű fülőke . Elhalt tuskókon, többnyire csoportosan terem. Pár centis kalapja rozsdabarna színű, kissé csavarodott tönkje a föld alatt hosszú árszerű "gyökérben" folytatódik. Íze, illata kellemes, de fogyasztása nem ajánlott!!!
Az árvégű fülőkével jobban is megismerkedhetsz ebben a cikkünkben honlapunkon.
|
 |
A májgomba tölgyfán élő, lágy szövetű, ehető taplóféle. Fiatalon gömbölyded, bibircses duzzanatként jelentkezik a fatörzsön, s gyorsan kifejlődik az ellaposodó, hússzínú (megnyomva vörös levet eresztő) termőteste.
Részletesen itt olvashatsz róla (pl. hogyan és mikor lehet megenni) honlapunkon.
|
|
Június második felétől jelenhet meg a pecsétviaszgomba. Alakja változatos, de mindig van egy nyél-szerű, valamint egy féloldalas kalap-szerű része. A taplókhoz tartozik, elpusztult korhadó faanyagon (főként tölgy) él. Állaga kemény, szívós.
A pecsétviaszgombáról itt olvashatsz honlapunkon.
|
|
Az ízletes vargánya és a nyári vargánya legfinomabb gombáink közé tartoznak. Sajnos a Sóstói-erdőben nagyon ritkák, ezért lehetőleg ne szedjük le őket. A vargányák jellemzője a szivacsos termőréteg és a vastag tönk. |
|
A fekete termésű földi szeder augusztustól érik. A nagy, tüskés, íves hajtásokon ötosztatú levei vannak, főként a vágásokban, erdőszegélyeken nő. Ebben a cikkben olvashatunk róla kicsit többet. |
 |
A hamvaskék termésű hamvas szeder hármas levelű, vékony hajtásai többnyire elterülnek a talajon. A nyitott, kissé gyomos, üde helyeken találkozhatunk vele. Ebben a cikkben olvashatunk róla kicsit többet. |
|
A tatár juhar termései érésnek indultak: augusztusban a kis "propellerek" elkezdenek vörösre színeződni. Ez leginkább a tölgyesek szegélyein álló fácskákon feltűnő. A tatár juharról itt olvashatsz.
|
 |
A kutyabenge az üde tölgyesek cserjéje. Fényes sötétzöld levelei között júniustól kezdve bukkannak föl borsónyi csonthéjas (mérgező!) termései. Mivel folyamatosan virágzik, egyszerre találunk rajta érett fekete, középérett pirosas, valamint éretlen zöld terméseket is. Érdemes jobban megismerni, olvasd el cikkünket! |
 |
Az ostorménbangita közepes méretű cserje. Levelei bőrneműek, fonákuk csillagszőrös, ovális, bogernyőben nyíló termési pirosból feketévé érik. A Sóstói-erdőben már évtizedek óta nem látták, de reméljük, hogy még előkerül. Az ostorménbangitáról bővebben itt olvashatsz. |
 |
Az erdő leggyakoribb tájidegen fái közé tartozik a kései meggy. Ez a kis termetű fa gyorsan terjed, sajnos benövi a vadvirágokban gazdag füves tisztásokat és kiszorítja az őshonos fajokat. Levelei fényes zöldek, a meggyre emlékeztetnek. Fekete, madarak által kedvelt csonthéjas termései fürtökben lógnak. A kései meggyről bővebben itt olvashatsz. |
Jegyezd fel, milyen élőlényeket láttál az erdőben!
Ha a terepen fel szeretnéd jegyezni, mit láttál az erdőben, az augusztusi erdőpásztor-adatlaphoz ide klikkelj!
|
|
Erdei őrjárat
 Utolsó módosítás 2012 May 16 | 12.27pmA legkevésbé sem meglepő, hogy kiborítják az erdei kukákat. A tartalma viszont annál elszomorítóbb.
Rejtvény
Támogass!
Támogassa Sóstói-erdőért végzett tevékenységeinket!
Számlaszámunk: 68800109-11076302
Adója 1%-át felajánlhatja a Sóstói-erdőért végzett tevékenységeinkre.
Az E-misszió Egyesület 1% adószáma: 19214555-2-15.
Köszönjük! |
|
|
Facebook
Mi ez?
|
 Lefotóztál egy növényt, állatot, gombát a Sóstói-erdőben, de nem tudod mi az?
Küldd be a képet, és megpróbáljuk kitalálni.
sostoierdo@e-misszio.hu
Figyelem: Kérjük az elküldött képek mérete ne haladja meg az 500 KB-ot.
|
|
|
|
|
