Partnereink
|
Sóstói-erdővel kapcsolatos tevékenységeinket 2012-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja a 2011 évi Zöld Forrás programból |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
  
|
2011. augusztus 30. kedd, 13:22 |
|
 Míg mások szomorkodnak a nyár elmúltán, az erdőjáró alig várja a szeptembert. Hiszen az erdő talán ilyenkor a legbőkezűbb és leggazdagabb - legalábbis a mi számunkra. Nem hiszed?
Legyél Te is erdőpásztor! Még nem vagy az? Itt megtudod, hogyan lehetsz az erdő gondos gazdája!
Ha még nem jelentkeztél, nem késtél le semmiről! Folyamatosan várjuk az erdőpásztorokat.
(A szeptemberi erdőpásztorkodást segítő adatlaphoz ide klikkelj!).
|
|
Az őszi napéjegyenlőség hónapjában különösen erősen érződik az év kerekének forgása. Szeptember végére csaknem elmúlik a tavasszal induló varázslat: a burjánzás mindent ellepő fátyla oszlani kezd. A virágos zöld ruha mögül mind nagyobb számban bukkanak elő a színes termések és az ideiglenes díszletet lebontó gombák.
|
|
|
|
A nyarat legszívesebben vízparton és mindenféle távoli országokban múlató megannyi tékozló fiú és lány visszatér, hisz mégiscsak a Sóstói-erdő a legkedvesebb. Az erdő pedig szívesen: árnyas lombokkal, tarka őszi színekkel, vadgyümölcsök és ízletes gombák sokaságával fogad mindannyiunkat, amit egy-egy csepp elkésett madárdal és virágillat fűszerez.
|
 |
Milyen élőlények mutatkoznak az erdőben?
Az ősz kezdete leginkább a színes termésekről és gombákról ismerszik meg, de azért még rovarok is kószálnak és vannak szép számban kései virágok is.
 |
Az egybibés galagonya a Sóstói-erdőben gyakran kis fává nő, általában viszont tövises ágú cserje. Levelei jellegzetesen karéjosak, egymagvú termése piros. A tölgyesekben gyakori. Ebben a cikkben olvashatunk róla kicsit többet. |
 |
A vadrózsa csipkebogyói már pirosak, de még kemények szeptemberben. A közönséges gyepűrózsa mellett a ritka, alacsony, apró tüskéjű parlagi rózsa is előfordul a Sóstói-erdőben. További tudnivalók a vadrózsáról itt olvashatók. |
 |
A csíkos kecskerágó közepes méretű cserje. Élénk színű termése egy püspöksüvegszerű burokból és a belőle lógó "golyócskából áll". Zöldes hajtásain hosszanti világos csík húzódik. Tölgyesekben gyakori, de termést csak fényben gazdag helyen (pl. erdőszegély) hoz. Itt olvashatsz róla többet. |
 |
A bibircses kecskerágó kis méretű cserje. Csíkos rokonával ellentétben az érett termésből kilátszik a fekete mag. Hajtásain apró bibircsek láthatók. A Sóstói-erdőben már nagyon régen nem látták, reméljük még előkerül! |
 |
A kányabangita piros, lágy húsú termései ernyőben csüngenek. Levelei karéjosak (mint a juharlevél). A Sóstói-erdőben kifejezetten ritka cserje. Itt olvashatsz róla kicsit részletesebben. |
 |
Az ostorménbangita közepes méretű cserje. Levelei bőrneműek, fonákuk csillagszőrös, ovális, bogernyőben nyíló termési pirosból feketévé érik. A Sóstói-erdőben már évtizedek óta nem látták, de reméljük, hogy még előkerül. Az ostorménbangitáról bővebben itt olvashatsz. |
 |
A fekete bodza nem igényel különösebb bemutatást. A tölgyesek mellett az akácosokban is gyakori. Fekete (vagy inkább nagyon sötétlila) termései felálló vagy csüngő ernyőben díszlenek. Róla is szó van cikkünkben. |
 |
A veresgyűrű som ernyőben álló termései feketék, de viszonylag kemény húsúak. Íves erezetű levelei oválisak, ép szélűek. Nedves vagy üde tölgyesekben lelhetünk rá erre a cserjére. Kicsit többet találsz róla ebben a cikkben. |
 |
A varjútövis termései feketék és kemény húsúak, rövid kocsányon, kis csomókban díszlenek. A cserje vagy fácska levelei oválisak, fűrészes szélűek, az ágak tövisesek Kicsit többet találsz róla ebben a cikkben. |
 |
A fagyal a Sóstói-erdő fényben gazdag tölgyeseinek alacsony termetű cserjéje. Fekete, kemény húsú termései kis fürtökben állnak. Ebben a cikkben olvashatunk róla kicsit többet. |
 |
A kutyabenge az üde tölgyesek cserjéje. Fényes sötétzöld ovális levelei között júniustól kezdve bukkannak föl borsónyi csonthéjas (mérgező!) termései. Mivel folyamatosan virágzik, egyszerre találunk rajta érett fekete, középérett pirosas, valamint éretlen zöld terméseket is. Érdemes jobban megismerni, olvasd el cikkünket! |
 |
A kis termetű, szúrós kökény termései már kékek, de még éretlenek. Fényben gazdag helyeken, erdőszegélyeken számíthatunk rá, a Sóstói-erdőben nem gyakori. Cikkünk a kökényről itt olvasható. |
 |
A hamvaskék termésű hamvas szeder hármas levelű, vékony hajtásai többnyire elterülnek a talajon. A nyitott, kissé gyomos, üde helyeken találkozhatunk vele. Ebben a cikkben olvashatunk róla kicsit többet. |
 |
A fekete termésű földi szeder augusztustól érik. A nagy, tüskés, íves hajtásokon ötosztatú levei vannak, főként a vágásokban, erdőszegélyeken nő. Ebben a cikkben olvashatunk róla kicsit többet. |
 |
Az erdő leggyakoribb tájidegen fái közé tartozik a kései meggy. Ez a kis termetű fa gyorsan terjed, sajnos benövi a vadvirágokban gazdag füves tisztásokat és kiszorítja az őshonos fajokat. Levelei fényes zöldek, a meggyre emlékeztetnek. Fekete, madarak által kedvelt csonthéjas termései fürtökben lógnak. A kései meggyről bővebben itt olvashatsz. |
 |
A vadalma a tölgyesek ritka, kis termetű, rendszerint szabálytalan alakú fája, kérge cserepesen repedezik. Apró, zöldes, fanyar almatermése szeptemberben igen bőségesen hullik. A vadalmáról itt olvashatsz bővebben. |
 |
A vadkörte (vackor) magasra növő, nem túl gyakori vadcsümölcsfa. Kérge cserepekben repedezik, levelei fényesek. A zölden hulló, kemény vackortermések hamar megbarnulnak, "megszottyósodnak". Tölgyesekben találkozhatunk vele. Kicsit többet találsz róla ebben a cikkben. |
 |
A tatár juhar termései szeptemberben érnek, a kis "propellerek" vörösre színeződtek. Ez leginkább a tölgyesek szegélyein álló fácskákon feltűnő. A tatár juharról bővebben itt olvashatsz. |
 |
A gyilkos galóca kalapja (többnyire) zöldes, tönkjén bocskor és gallér található. Szeptemberben már felbukkanhat. Halálosan mérgező, ezért csak a szemünkkel csodáljuk! További információk az erdő e veszélyes lakójáról ebben a cikkünkben. |
 |
A gyűrűs tuskógomba ősszel nagy csoportokban nő a fatuskókon. Barnássárga, daraszerű pikkelyekkel borított kalapjáról, valamint fejlett gallérjáról könnyen megismerjük. Ízletes, de csak 20 perc főzés után fogyasztható!!! A gyűrűs tuskógombáról bővebben itt olvashatsz. |
 |
Az erdei szömörcsög átható szagú, kocsonyás állagú, ragacsos felszínű gomba. Az erdőnek ezzel az igen sajátságos, nem különösebben gusztusos élőlényével való találkozás maradandó élmény.
|
 |
A nagy őzlábgomba hosszú, erős száráról, gallérjáról, barnás pikkelymaradványokkal borított esernyőszerű kalapjáról könnyen megismerhető, ízletes gombánk. Főként az erdő fényben gazdag részein, akácosokban, tölgyesekben akadhatunk rá.
Részletesen itt olvashatsz róla (pl. hogyan és mikor lehet megenni) honlapunkon.
|
 |
Szeptemberben még gyakori az árvégű fülőke . Elhalt tuskókon, többnyire csoportosan terem. Pár centis kalapja rozsdabarna színű, kissé csavarodott tönkje a föld alatt hosszú árszerű "gyökérben" folytatódik. Íze, illata kellemes, de fogyasztása nem ajánlott!!!
Az árvégű fülőkével jobban is megismerkedhetsz ebben a cikkünkben honlapunkon.
|
 |
Ősszel igen jellemző a pecsétviaszgomba. Alakja változatos, de mindig van egy nyél-szerű, valamint egy féloldalas kalap-szerű része. A taplókhoz tartozik, elpusztult korhadó faanyagon (főként tölgy) él. Állaga kemény, szívós.
A pecsétviaszgombáról itt olvashatsz honlapunkon.
|
 |
A májgomba tölgyfán élő, lágy szövetű, ehető taplóféle. Fiatalon gömbölyded, bibircses duzzanatként jelentkezik a fatörzsön, s gyorsan kifejlődik az ellaposodó, hússzínú (megnyomva vörös levet eresztő) termőteste.
Részletesen itt olvashatsz róla (pl. hogyan és mikor lehet megenni) honlapunkon.
|
 |
A júdásfülegomba porcos, fül alakú termőtesteivel egész évben lehet találkozni, esős-párás őszi időszakban sokszor nagy mennyiségben is megjelenhet. Ágakon, olykor fák törzsén nő. Részletesebb cikkünket itt olvashatod róla. |
 |
A korallgomba fajok többnyire az erdő talaján, korhadó faanyagon élnek. Alakjuk ágas-bogas korallszerű felépítésű. Különböző színű és kissé eltérő alakú fajok pontos meghatározása komoly szakértelmet kíván. Néhány fajuk ehető, de tanácsosabb tartózkodni a fogyasztásuktól! |
 |
A bimbós pöfeteg többnyire csoportosan terem. A körte alakú, kezdetben fehér húsú, szemcsés felszínű gombácskák belseje az érés során sárgás vizenyős, majd száraz barna lesz. Ne tévesszük össze az áltriflával!
|
 |
Az áltrifla fajok diónyi vagy kissé nagyobb gumószerű termőtestei a talajon fejlődnek. Belső részükben szürkés, majd feketévé váló spóratömeg fejlődik, amely az érett gomba csúcsán felszakadó nyíláson sötét porként távozik. A Sóstói-erdőben több fajuk él, mind mérgező! |
 |
Az agancsgomba ujjacskaszerű, kívül fekete, belül fehér termőtestei elhalt faanyagon fejlődnek az erdő talaján. A Sóstói-erdőben még nem találkoztunk vele, de tölgyesekben előfordulhat. Nem ehető! |
 |
A berki aggófű a Sóstói-erdő egy féltett ritkasága, hegyvidékekre jellemző faj. Ezt a nagy termetű, aranysárga virágú növényt a hasonló növekedésű magas aranyvessző szorítja ki élőhelyéről, az üde tölgyesek szegélyeiről és a kidőlt fák helyén keletkező magaskórósokból. Jobban is megismerkedhetsz vele ebben a cikkünkben honlapunkon. |
 |
A magas aranyvessző a legveszedelmesebb tájidegen lágyszárú növények egyike. A másfél-két méterre is megnövő sűrű hajtású növény aranysárgai virágai július végétől nyílnak. Egyelőre főként az erdőszegélyeken terjed, megsemmisítve a vadvirágokban gazdag gyepszintet. További részletek ebben a cikkünkben. |
 |
Az azúrkék kommelína is az elvadult dísznövények közé tartozik, egyre terjed az erdei utak és a bolygatott helyek környékén. Nem nő magasra, kis virágai igen feltűnőek. Cikkünkben kicsit többet is olvashatsz róla. |
 |
A varjúbab az erdő kései virágainak egyike. Pozsgás, vaskos, szürkés levelei jól felismerhetőek, fehér vagy rózsaszínes virágait csoportját hosszú száron hozza. A száraz, fényben gazdag tölgyesekben, szegélyeken él. Egyes változatait kertekbe is ültetik. Cikkünkben kicsit többet is olvashatsz róla. |
 |
Az enyves zsálya főként az árnyas tölgyeseket részesíti előnyben. Termetes, nagy levelű növény, a virágok fürtben nyílnak a kissé ragadós virágzati tengelyen. Cikkünkben kicsit többet is olvashatsz róla. |
 |
A kereklevelű harangvirág neve megtévesztő, ugyanis csak korán elhervadó tőlevelei kerekdedek, a szárlevelek lándzsásak. A Sóstói-erdőben egykor több harangvirág féle élt, mára csupán ezt a filigrán, gyakran elfekvő szárú kecses fajt ismerjük. Elsősorban tölgyesek füves szegélyein találjuk meg. |
 |
Az április-májusban, az üde tölgyesekben nyíló keleti kontyvirág ilyenkor érleli terméseit. Szeptemberben a nyélen ülő színes terméscsokrot találhatjuk meg. További információk a növényről ebben a cikkünkben. |
 |
A jól ismert gyöngyvirág is érleli terméseit; de a sok virághoz képest meglepősen keveset. Elsősorban tölgyesekben él, de a nagyon elgyomosodó, túlságosan igénybe vett állományokból hiányzik. Cikkünkben kicsit többet is olvashatsz róla. |
 |
A kisvirágú nebáncsvirág kelet-ázsiai származású növény. A Sóstói-erdő egyes részein mérhetetlenül elszaporodott. Sokhelyütt fél méter magas összefüggő szőnyeget alkot. Apró sárga virágai ívesen hajló kocsányokon ringanak. Érett terméséből - ha hozzáérünk - kipattannak a magok. További részletek ebben a cikkünkben.
|
 |
A c-betűs lepke egyik legkorábban, már februárban megjelenő gyakori lepkénk, nyáron újabb generációja repül. Élénk színű szárnyainak szegélye mélyen karéjos.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Polygonia c-album
|
 |
A közönséges gyöngyházlepke a szeptemberben is repül az erdőben. Hernyója ibolya- és árvácskafajokon fejlődik. A gyöngyházlepkék csoportjába számos, hasonló faj tartozik, közülük ő a leggyakoribb.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Issoria lathonia |
 |
A nappali pávaszem is a tél vége óta velünk van az erdőben. Ennek a feltűnő, védett lepkének a hím példányai az erdők közötti nyiladékokon, napsütötte szegélyeken védik territóriumukat.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Inachis io |
 |
Minden más lepkefajjal összetéveszthetetlen az atalanta lepke, amely júniustól figyelhető meg az erdőben. Hazánkban nem telel át, első példányai minden évben a Mediterráneumból érkeznek hazánkba. Lehullott, kissé erjedő vadgyümölcsön vagy ürüléken szeret táplálkozni. Védett!
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Vanessa atalanta
|
 |
A pókhálós lepke érdekessége, hogy míg márciustól májusig látható is látható tavaszi nemzedéke vörös alapszínű, addig a későbbi, nyári nemzedék csaknem fekete. Az erdőben gyakori faj.
További információk, képek a Magyarország lepkéit bemutató http://www.macrolepidoptera.hu/ oldalon: Araschnia levana
|
 |
A sün (pontosabban: keleti sün) az erdő rejtett életmódú, szorgos rovarevője. Nappal kevésbé, szürkületkor viszont nagyobb eséllyel pillanthatjuk meg ezt a védett jószágot. |
 |
A vízisikló hazánk leggyakoribb kígyója. A Sóstói-erdőbe is gyakran betéved. Legbiztosabb ismertetőjegye a nyakszirten kétoldalt található félhold alakú világos folt. Mint minden hazai hüllőfaj, természetesen védett.
További tudnivalók az MME kétéltű- és hüllővédelmi szakosztályának honlapján.
|
 |
Az erdei sikló könnyen felismerhető arról, hogy általában semmiféle rajzolat, mintázat nem tarkítja. Csak kár, hogy már vagy 10 éve nem látták a Sóstói-erdőben! Nagyra (1,5 méter) nő, háta barnás-olívzöldes, hasoldala világosabb. Mint minden hazai hüllőfaj, természetesen védett.
További tudnivalók az MME kétéltű- és hüllővédelmi szakosztályának honlapján.
|
 |
A rézsikló fején jellegzetes, osztrák sasra emlékeztető mintázat látható, amely a hátoldalon húzódó kettős foltsorba megy át. Színe igen változatos lehet. A Sóstói-erdőben eddig egyszer észlelték: mégpedig egyik erdőpásztortársunk, 2011 áprilisában. Mint minden hazai hüllőfaj, természetesen védett.
További tudnivalók az MME kétéltű- és hüllővédelmi szakosztályának honlapján.
|
|
Az erdei béka hazai békáink közül leginkább kötődik az erdei élőhelyekhez. Főként éjjel aktív. Az erdő árnyas részein találkozhatunk vele. Védett! |
Jegyezd fel, milyen élőlényeket láttál az erdőben!
Ha a terepen fel szeretnéd jegyezni, mit láttál az erdőben, a szeptemberi erdőpásztor-adatlaphoz ide klikkelj!
A vadrózsát is könnyű februárban észrevenni - hacsak a madarak és a vad még nem csipegette le élénkpiros csipkebogyóit. Ezek íze savanykás, belseje tele van apró magvakkal és szúrós szőröcskékkel. További tudnivalók a vadrózsáról itt olvashatók.
|
|
Erdei őrjárat
 Utolsó módosítás 2012 May 16 | 12.27pmA legkevésbé sem meglepő, hogy kiborítják az erdei kukákat. A tartalma viszont annál elszomorítóbb.
Rejtvény
Támogass!
Támogassa Sóstói-erdőért végzett tevékenységeinket!
Számlaszámunk: 68800109-11076302
Adója 1%-át felajánlhatja a Sóstói-erdőért végzett tevékenységeinkre.
Az E-misszió Egyesület 1% adószáma: 19214555-2-15.
Köszönjük! |
|
|
Facebook
Mi ez?
|
 Lefotóztál egy növényt, állatot, gombát a Sóstói-erdőben, de nem tudod mi az?
Küldd be a képet, és megpróbáljuk kitalálni.
sostoierdo@e-misszio.hu
Figyelem: Kérjük az elküldött képek mérete ne haladja meg az 500 KB-ot.
|
|
|
|
|
