Partnereink

 

Sóstói-erdővel kapcsolatos tevékenységeinket 2012-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja a 2011 évi Zöld Forrás programból

Madárcseresznye
IWIWTwitterFacebook
2009. december 06. vasárnap, 15:58

A kertjeinkben termesztett cseresznye őse, a madárcseresznye (Cerasus avium) ma is él vadon a Sóstói-erdőben. Legimpozánsabb vadgyümölcsfánkat azonnal „ki lehet szúrni” hengeres törzséről, fényes, sötétbarna, gyűrűsen szakadozott kérgéről – ebben a tekintetben alig tér el a „nemes” fajtáktól. Levele, virágja is egészen hasonló, csupán feketéspiros termései apróbbak (1 cm körüliek). A vadcseresznye, bár kissé kesernyés, esetleg savanykás, ízletes gyümölcs.

A főként hegy- és dombvidéki erdeinkben elterjedt madárcseresznye a nyírségi erdőkben is honos, a Sóstói-erdő egyes üdébb, tápanyagban gazdagabb talajú részein kifejezetten gyakori és jól érzi magát. Ezt onnan sejthetjük, hogy több példányát is ismerjük, amelyek elérik a fajra jellemző maximális méretet (20-25 méter) és kort (kb. 80 év). A madárcseresznye gyorsan öregszik: az impozáns méretű egyedek bele rendszerint korhadt, ami könnyen végzetes lehet. A Sóstói-erdő legnagyobb madárcseresznyéje is áldozatul esett a 2009-es nagy viharnak; méltó halál volt ez a szinte teljesen üreges törzsű faóriásnak.

 

Szerencsére a pusztulással egyidejűleg viszonylag könnyen meg is tudja újítani magát ez a vadgyümölcs. Apró csonthéjas magját nevéhez híven a gyümölcsöt fogyasztó madarak, részben pedig az apróbb rágcsálók terjesztik. Könnyen csírázik és - bár viszonylag fényigényes - gyors növekedése révén mindig akad néhány egyed, amelyik a második lombkoronaszint oszlopos tagjává válik. Életében az erdő rengeteg élőlényének szolgál táplálékul virágporával, nektárjával, gyümölcsével, olajokban gazdag magjával, de a leveleken, rügyekben, hajtásokban is számos apró ízeltlábú „élősködik”. Korhadó törzsei az odúlakók számára szolgálnak lakhelyül, kidőlt fáján pedig lebontó szervezetek sokasága tenyészik. Lombja lehullva könnyen bomló avart képez, javítva a talaj termékenységét.

Az erdészek mind a mai napig megbecsülik a madárcseresznyét. Még a tarvágásos üzemmódban kezelt állományoknál is rendszerint meghagynak belőle néhány magszóró egyedet hagyásfának, és nem csupán azért, mert a madárcseresznye finom szövetű, szép rajzolatú, fényes vöröses-sárgásbarna középkemény fája értékes bútoripari alapanyag. Azért is, mert enélkül a dekoratív törzsű, fehér tavaszi virágaival, majd sárga-vörös őszi lombszínezetével díszítő fa nélkül erdeink nyilvánvalóan szegényebbek lennének.


 

Erdei őrjárat


Kukavirág II.

Kukavirág II.

Utolsó módosítás 2012 May 16 | 12.27pm
A legkevésbé sem meglepő, hogy kiborítják az erdei kukákat. A tartalma viszont annál elszomorítóbb.

Eseménynaptár

Rejtvény

Belépés

Támogass!

Támogassa Sóstói-erdőért végzett tevékenységeinket!

Számlaszámunk: 68800109-11076302

Adója 1%-át felajánlhatja a Sóstói-erdőért végzett tevékenységeinkre.

Az E-misszió Egyesület 1% adószáma: 19214555-2-15.
Köszönjük!

Facebook

Mi ez?

Lefotóztál egy növényt, állatot, gombát a Sóstói-erdőben, de nem tudod mi az?
Küldd be a képet, és megpróbáljuk kitalálni.
sostoierdo@e-misszio.hu

Figyelem: Kérjük az elküldött képek mérete ne haladja meg az 500 KB-ot.

Látogatók száma

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterma93
mod_vvisit_countertegnap211
mod_vvisit_counterösszesen112306

online 29
2012-05-19 08:42


© 2012 Sóstói-erdő
Joomla! is Free Software released under the GNU General Public License.