Az Erdőpásztor-program a jelek szerint fölkeltette a hazai természet- és erdővédő körök figyelmét. Az elmúlt hónapban két igen színvonalas konferenciára is meghívást kaptunk előadást tartani a Sóstói-erdővel kapcsolatos civil tevékenységekről.

Október 6-8 között Kecskeméten a WWF Magyarország és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében nemzetközi konferenciát tartottak a homoki tölgyesekről. A három napos programon az előadásokban áttekintést kaptunk a pusztai tölgyesek, erdőssztyepek helyzetéről Eurázsiában és a Kárpát-medencében, megtudhattuk hogy ez az élőhelytípus sok szempontból is a leginkább veszélyeztetett hazai növénytársulásaink közül. Nyugat-európai előadóktól megtudtuk, hogy a nálunk még viszonylag gyakori nagy hőscincér sok helyütt a kipusztulás szélén áll. Komoly vita zajlott a homoki tölgyesek erdészeti kezeléséről, a megnövekedett vadállomány okozta kárról, a programot pedig szakmai kirándulás zárta a Nagykőrösi tölgyesek Natura 2000 területen (ld. a képet). Nagyon megtisztelő volt, hogy civil szervezetként bemutathattuk helyi kezdeményezésünket, ami a jelek szerint elnyerte a jelenlevők őszinte tetszését. A konferenciáról részletes beszámoló (képekkel, az előadások letölthető anyagával a Pusztai tölgyesek Life projekt honlapján olvasható).

November 3-6 között pedig a VII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencián - a természetvédő szakma legrangosabb hazai fórumán - mutatkozhattunk be az "Önkéntesség és társadalmi részvétel a biodiverzitás megőrzésében" szekcióban. A Debrecenben, több mint 300 résztvevővel zajló konferencián a fő témák (az önkéntesség mellett) a hagyományos ökológiai tudás, sz ökoszisztéma-szolgáltatások, valamint az élőhelyrekonstrukció voltak, emellett vitafórumok, kurzusok, és számtalan poszteres prezentáció (és informális beszélgetések) során kaphattunk képet arról, hogyan áll a hazai természetvédő szakma. "Eredőpásztor-program: közösség a természetért és viszont" című előadásunk (illetve maga az erdőpásztorság, ez a példa nélküli önkéntes kezdeményezés) a visszajelzések alapján nagy hatással volt a hallgatóságra. A konferenciához terepi programok is kapcsolódtak, így sikerült megnézni milyen újszerű, természetközeli erdőfelújítási módszerekkel kísérleteznek a Debreceni Nagyerdő és az Erdőspuszták tölgyeseiben.

Egyszóval mi is sokat tanultunk, és nekünk is volt mit felmutatni. A jóság szétárad.