A Sóstói-erdő különleges természeti értékei miatt része az Európai Unió természetvédelmi hálózatának. Sokak számára mégsem világos, pontosan mit is jelent a Natura 2000 hálózat, és miért fontos ez számunkra. Lássuk:

Az ezredfordulóra világossá vált, hogy az emberiség olyan mértékben éli fel természeti erőforrásait, hogy azzal már rövid távon is saját jövőjét kérdőjelezi meg. Ezt a tényt felismerve az Európai Unió elhatározta, hogy konkrét lépéseket tesz a saját területén található természeti örökség megőrzésére, ezért létrehozta a Natura 2000 hálózatot, azaz a közösségi jelentőségű természeti területek rendszerét. Ennek keretében a többi tagországhoz hasonlóan hazánkban is kijelölték azokat a területeket, ahol a kontinens egésze számára megóvandó vadon élő növény- és állatfajok, valamint a természetes élőhelyek megőrzését meg kell valósítani, továbbá a területi kijelölés mellett megszületett az ezek védelmét biztosító jogszabály is. A kijelölés alapját szolgáló természeti értékek igen nagy része csak hazánkban, a Pannon Biogeográfiai Régióban fordul elő, megvédésük ezért nemzeti érdek is.

A hazánk területének mintegy 21%-át kitevő Natura 2000 hálózat nem valamiféle nagyközönségtől elzárt rezervátum, hanem kinyilvánított célja szerint annak a tere, ahol a természetvédelem, a természeti környezettel egyensúlyt tartó fenntartható gazdálkodás és a társadalom kulturális érdekei is összhangba kerülnek. Az európai közösségi célok elérését az egyes élőhelyek (pl. gyepek) esetében már életbe is lépett, valamint más élőhelyek (pl. erdők) esetében rövidesen életbe lépő - a Natura 2000 területeken gazdálkodók számára nyújtandó - támogatások is várhatóan segíteni fogják.

A Natura 2000 területek tehát a megszokott értelemben nem feltétlenül védett területek (a Sóstói-erdő sem az), de bizonyos természetvédelmi szabályok vonatkoznak rájuk.

Hogyan került bele a Sóstói erdő Európa legfontosabb természeti területeit magában foglaló hálózatba?

Az Európai Bizottság szakértői (köztük természetesen magyarországi szakemberek is) létrehoztak egy-egy listát a kontinens legfontosabb természetes élőhelyeiről és vadon élő fajairól. Ezek után az egyes országok saját hatáskörükben - rengeteg szakértőt bevonva, több éves munkával - kijelölték azokat a területeket, ahol a listán szereplő fajok és természetes élőhelyek lehetőleg legjobb állapotban és legnagyobb mennyiségben előfordulnak.

A Sóstói-erdőben előforduló úgynevezett jelölő élőhely hivatalos neve „Euroszibériai erdőssztyeptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)”, nemzetközi azonosítószáma: 91I0. Ez a furcsa név tulajdonképpen a ligetes alföldi tölgyeseket jelenti. Az Európai Unió természetes élőhelyei között ez a különlegesen ritkák és veszélyeztetettek közé tartozik, ezért úgynevezett „kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípus”.

Az úgynevezett jelölőfajok közül három található meg az erdőben: a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica), a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), és a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo). Mindegyikük kifejezetten a tölgyesekhez kötődik, az utóbbi két bogárfaj pedig kifejezetten az idős állományokhoz. Sajnos a magyar nősziromból már csak pár tövet ismerünk az erdőben, a szarvasbogárral kapcsolatban pedig csak bizonytalan adatok vannak, viszont az Európa nagy részén kiveszőben levő nagy hőscincér különösen szép állományokkal rendelkezik.

A Sóstói erdő - legalábbis területének legnagyobb része - mindezek miatt „HUHN20109” kóddal bekerült a Natura 2000 hálózatba mint kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület.

Miért jó ez?

A hétköznapokban egyelőre kevés látszatja van, hogy kedvenc erdőnk ilyen rangra emelkedett. A háttérben azonban sok fontos változás történt, és fog történni.

Magyarország köteles elszámolni az Európai Közösség felé azzal, hogy a kijelölés alapját szolgáló élőhelyek (esetünkben a tölgyesek) és fajok (szarvasbogár, hőscincér, magyar nőszirom) megőrződjenek. Ezt olyan hazai jogszabályoknak kell biztosítani, melyek részben már megszülettek, részben csak fognak.

A tárgyban a legfontosabb a 275/2004. (X.8) Kormányrendelet az európai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről. Ez a bonyolult jogszabály némileg leegyszerűítve egy csomó, az adott Natura 2000 területet érintő tevékenységet természetvédelmi hatósági engedélyhez köt. Az engedély feltétele egy hatásbecslés, azaz ki kell mutatni, hogy egy adott tevékenység - például beruházás - mennyiben érinti a természeti értékeket. Ha károsan érinti, akkor az adott tevékenység megtiltható. Ez így hétköznapi halandó számára túl bonyolult lehet, de egyszerű példával élve ez azt jelenti, hogy ezek után sokkal nehezebb dolga lesz annak, aki neadjisten bevásárlócentrumot szeretne építeni az erdő területén.

Szintén a Natura 2000 hozadéka, hogy az erdő természetvédelmi kezelőt kapott a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság „személyében”. Így ennek az állami természetvédelmi szervnek a munkatársai beleszólhatnak például egyes, az erdőgazdálkodási munkákat is érintő folyamatokba. Azaz például abba, hogy hol, milyen méretű vágások legyenek, vagy milyen fafajjal újítsanak fel.

Nemsokára el fog készülni az a jogszabály is, amely a Natura 2000 erdőkre vonatkozó konkrét szabályokat is tartalmaz. Ennek értelmében már számon kérhető pontos előírások fognak életbe lépni az erdőgazdálkodással kapcsolatban (vágásterület nagysága, elegyfajok aránya, vágási idő, stb.).

A tiltások és szabályok mellett nagyon fontos az is, hogy Uniós és hazai támogatások is elérhetők (vagy azok lesznek) speciálisan a Natura 2000 területekre.

Mindezek alapján reménykedhetünk, hogy a Natura 2000 hálózatba való fölvétel hosszú távon az erdő és a nyíregyháziak érdekét fogja szolgálni.