Valaki védje meg az erdőt! De ki? Az állam? Az erdészek? Az EU? A civilek? Persze, persze: mindenkinek megvan a maga feladata, de nem csak nekik: te magad is védheted az erdőt! Mégis hogyan?

Már egy kis odafigyelés is védelem. A legelső és legfontosabb elv a következő: az erdőt úgy használjuk, hogy másoknak is maradjon belőle. Már-már közhelynek számít, hogy az erdő megújuló erőforrás, de ennek is megvannak a határai. Azaz törekedjünk arra, hogy ha kirándulunk, kikapcsolódunk a Sóstói-erdőben, ne veszélyeztessük annak fennmaradását. Se közvetlenül, se közvetve. Például:

• Ha kirándulni indulunk a Sóstói-erdőbe, akkor gyalog, kerékpáron, vagy közösségi közlekedéssel menjünk. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha az Állatparkba, a Sóstói strandra, vagy a Múzeumfaluba megyünk. Az autóforgalom zajjal, kipufogógázokkal terheli az erdőt, és számos kis élőlény is a kerekek alatt végzi. Már azzal is a természetet és az erdőt védjük, ha otthon hagyjuk az autót.
• A kijelölt ösvények, sétautak használata is sokat jelent. Ha nem muszáj, ne térjünk le róluk. Az erdő nagyon sok élőlénye nem bírja a taposást, a zajt, a forgalmat. Természetesen a legizgalmasabb, legérdekesebb részek az erdő eldugott, utaktól távoli részein vannak, és érdemes azokat is megnézni. De ha gyalog, futás, vagy kerékpározás közben nem a rejtett zugokra vagyunk kíváncsiak, használjuk (az amúgy elég sűrű) sétaúthálózatot.
• Buli, tömegrendezvény, vagy csend és nyugalom? Nem valószínű, hogy az erdő élőlényei különösebben szeretnék a hangos tömegeket, a nagy taposással, felbolydulással járó eseményeket. Ha valahol egy határon túl állandósul a zajos emberi jelenlét, onnan előbb-utóbb eltűnik a természet. A Sóstói-erdőben egyfajta kompromisszum révén kialakításra került olyan terület (az Erdei Tornapálya környékén), ami alkalmasabb a nagyobb tömegek fogadására. Ahhoz viszont, hogy ezen a környéken is megmaradjon az erdő valódi erdőnek, szükség van arra, hogy a maradék területen viszonylag háborítatlanul élhessenek a madarak, virágok, gombák. Ha tehát "zajosabb" programot szervezünk, akkor maradjunk az erdőnek a nagyobb tömegek fogadására alakított részén. Viszont az erdő igazi barátai még így is jobban teszik, ha távol maradnak az erdőben rendezett. oda nem illő zsibvásárszerű eseményekről, hangosított koncertekről.
• Legyünk az erdő "része". No, nem muszáj semmi misztikusra gondolni. De már azzal is sokat teszünk az erdőért, ha megpróbáljuk megérteni, megismerni. Ebben igyekszik segíteni az "erdei mindentudó", de a személyes megfigyelést semmi nem pótolja.

Innen már csak egy lépés az aktív védelem. Aki sokat jár az erdőben előbb-utóbb úgy érzi, hogy szóvá kell tenni azokat a dolgokat, ami bántja a szemét. Elkezdi keresni azokat a lehetőségeket és társakat, ezáltal maga is természetvédővé válik. Hogyan is?

• Például elhívjuk barátainkat, családtagjainkat egy kirándulásra a Sóstói-erdőbe. Egy csomóan még nem is voltak ott.
• Ha pedig már jobban megismertük az erdő "életét" egy-egy közös családi vagy baráti kirándulás során felhívhatjuk mások figyelmét is az erdő életének "rejtelmeire".
• Erdei sétáinkra vigyünk magunkkal fényképezőgépet! Könnyen előfordulhat, hogy olyasmit látunk, amit érdemes megörökíteni. Lehet ez egy ritka védett faj, vagy éppen természetkárosítás (pl. illegális szemétlerakás). Ma már nem megfizethetetlen egy kisebb digitális masina, sőt, a mobiltelefonokon is szinte már mindennapos a fotófunkció.
• Az is az erdő védelmét szolgálja, ha tapasztalatainkat megírjuk az "erdei őrjárat" blogba vagy véleményünket a "fórum" hozzászólásaként közöljük. Persze írhatunk a helyi sajtóba is, vagy ha valami rendellenességet tapasztalunk, fordulhatunk közvetlenül az illetékesekhez is.
• Részt vehetünk önkéntes akciókon. Szerencsére most már egyre többen érdeklődnek az ilyesfajta civil kezdeményezések iránt, és van is mit tenni. Szemétszedés, makkgyűjtés, odúkészítés, védett élőlények felmérése, tájidegen fajok visszaszorítása... Aki már volt ilyenen, tudja miről van szó, aki még nem, annak ideje bekapcsolódni!
• Érdekképviselet: az erdő védelmének egyik kulcsa. Sajnos hozzászoktunk ahhoz, hogy az erdő sorsáról a fejünk felett döntenek. Pedig ma már számos fóruma és lehetősége van a nyilvánosságnak és a közös dolgokba való beleszólásnak. Figyeljünk tehát oda a hivatalos közleményekre, a sajtóra, a közéleti internetes fórumokra. Tiltakozzunk, ha valami történik az erdő ellen, és támogassuk a jó kezdeményezéseket!
• Civil szerveződés: Egyes állampolgárok összeállnak bizonyos közös célok megvalósítása érdekében; így jönnek létre a civil szervezetek. Sajnos az elmúlt időszakban jónéhány, csak nevében civil szerveződés jött létre pénzek lenyúlására, ami jócskán megtépázta az igazi civilek tekintélyét is. De vannak olyanok is, akik tényleg komoly szakmai és érdekképviseleti munkát végeznek. Ezt a honlapot (ami mögött sok év szakmai tevékenysége áll) és az "Egy nap az erdőért!" önkéntes mozgalmat például az E-misszió Egyesület hozta létre, de Nyíregyházán még más szervezetek is végeznek komoly természetvédelmi tevékenységeket. Ezeknek az egyesületeknek, alapítványoknak a munkájához bárki csatlakozhat. Illetve ha valaki nincs megelégedve a hatékonyságukkal, az maga is alapíthat civil szervezetet az erdő védelméért.
• Adomány, pénzügyi és egyéb anyagi támogatás. Hazánkban sajnos még - érthető módon - a természet védelmének ilyen módon való segítése nem túlságosan elterjedt. Hiszen a háztartások nagy része nem igazán engedheti meg magának, hogy erre áldozzon, és kevés a garancia arra, hogy az adomány nemes célra fordítódik. Ugyanakkor a Sóstói-erdőben sok olyan tennivaló van, amit sem az állam, sem az erdőgazdálkodó, sem az önkormányzat nem érez a feladatának, vagy meghaladja erőit. Mégis reméljük, hogy nemsokára kialakul az adományozás kultúrája hazánkban is. Addig is minden adófizető állampolgár számára nyitva áll annak lehetősége, hogy adójának 1%-át olyan szervezetnek adja, ami természetvédelmi célt szolgál.

Az erdőt otthon is védhetjük. Közvetve olyan tevékenységekkel is szolgálhatjuk az erdőt, amit odahaza is elvégezhetünk.

• Téli madáretetés. Az erdő sok madara nem vonul, a telet is nálunk töltik. Számukra ilyenkor kevés a táplálék, ezért sokat segíthet egy etető kihelyezése. Nagyon fontos a rendszeres működtetés: azaz mindennap töltsük föl eleséggel (alapesetben a legjobb a napraforgómag).
• Madárvédő matricák. Ha erdő közelében lakunk, érdemes a nagyobb üvegfelületekre (az ablakra) ragadozómadárt ábrázoló sziluettet kiragasztani. Ezzel elkerülhetjük, hogy a madarak nekirepüljenek a számukra láthatatlan üvegnek.
• Erdőt minél több helyre! Sajnos a Sóstói-erdő területe az elmúlt évszázadokban folyamatosan csökkent, és mára már annyira körbeépült, hogy esély sincs arra, hogy újabb telepítésekkel növekedjen. Ha csak egy aprósággal, de mégis tudunk segíteni: Kertünk, vagy a lakóházunk körüli terület növényesítésénél, fásításánál alkalmazzunk olyan fákat, cserjéket, amelyek őshonosak a Sóstói-erdőben! Ezek a növények nem csúnyábbak és biztosan olcsóbban beszerezhetők, mind a külföldi növénycsodák. Közülük sok igazán jó várostűrő, de kis gondozással és a termőhelyhez illő választással lehet körülöttünk is egy darabja a Sóstói-erdőnek (azért telepítés előtt kérjük ki szakértő véleményét). Ilyen fajok például a kocsányos tölgy, tatár juhar, mezei juhar, nyír, fehér nyár, vadalma, vadkörte, kislevelű hárs, zselnicemeggy, a cserjék közül a galagonya, kecskerágó, mogyoró, kökény, vadrózsa, fagyal, bodza, kányabangita. A virágok közül a gyöngyvirág jöhet leginkább szóba. Ha ilyen növényeket telepítünk a környezetünkbe, előbb-utóbb az erdő madarai is megjelennek nálunk.