Partnereink

 

Sóstói-erdővel kapcsolatos tevékenységeinket 2012-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja a 2011 évi Zöld Forrás programból

Keleti kontyvirág (Arum orientale)
IWIWTwitterFacebook
2009. december 14. hétfő, 15:41

A Sóstói-erdő jellegzetes növénye, sok különleges tulajdonsággal bír. Amit első látásra a virágjának vélnénk, az valójában sok kis leegyszerűsödött virágból álló torzsavirágzat, a „szirom” pedig valójában módosult lomblevél, úgynevezett buroklevél. Megporzása is igen érdekes: a növény enyhe dögszagot áraszt, ezáltal legyeket vonz magához.

A megtévesztett rovarok megcsúsznak a buroklevél síkos felszínén, és a virágzati tölcsér aljába esnek. A torzsán található merev szőrök mindaddig nem engedik ki a beesett rovarokat, amíg a virágzat alsó részén található termős virágok meg nem termékenyülnek. Ha megtörténik a beporzás, a merev szőrök elhervadnak, a buroklevél síkossága megszűnik a legyek kiszabadulnak, de közben a torzsa felső részén levő porzós virágokról magukkal viszik a rájuk ragadó virágport. Ezek után az illatot követve átszállnak a következő kontyvirágra, és kezdődik elölről a folyamat.

Arum orientale

A keleti kontyvirág a nyirkos, tápanyagban gazdag erdőket kedveli, főként hegy-és dombvidékeinken él. Az Alföldön meglehetősen ritka. A Sóstói-erdőben elsősorban tölgyesekben találhatjuk meg, de akár vöröstölgyesben, nemesnyarasban is találkozhatunk vele, sőt, az erdőt északi irányban elhagyó, szántóföldek között futó Érpataki főfolyás (a „Gangesz”) partját kísérő cserjés-akácos bozótban is megtelepedett. A kontyvirág életrevalóságát mutatja, hogy sokszor az erdő olyan részein is megtalálható, ahol az aljnövényzet egyébként már jelentősen elgyomosodott. Ugyanakkor intő jel, hogy - talán a szárazodás miatt - az állománynak csupán töredéke virágzik. A piros bogyótermést még ritkábban látni. Éppen ezért nem is olyan könnyű virágzásban megtalálni ezt a növényt. Jellemzően májusban nyílik, de mintegy két héten belül el is virágzik a teljes állomány.

Érdemes tudni, hogy kontyvirágból két, nagyon hasonló faj él hazánkban, mindkettő mérgező. Leveleit néha összetévesztik a sóskával. Tréfából meg is szokták kóstoltatni, ilyenkor a gyanútlan szenvedő alany fél perccel az elrágcsálás után égető szúró érzést érez a nyelvében, ami több órán át eltart.


 

Erdei őrjárat


Kukavirág II.

Kukavirág II.

Utolsó módosítás 2012 May 16 | 12.27pm
A legkevésbé sem meglepő, hogy kiborítják az erdei kukákat. A tartalma viszont annál elszomorítóbb.

Eseménynaptár

Rejtvény

Belépés

Támogass!

Támogassa Sóstói-erdőért végzett tevékenységeinket!

Számlaszámunk: 68800109-11076302

Adója 1%-át felajánlhatja a Sóstói-erdőért végzett tevékenységeinkre.

Az E-misszió Egyesület 1% adószáma: 19214555-2-15.
Köszönjük!

Facebook

Mi ez?

Lefotóztál egy növényt, állatot, gombát a Sóstói-erdőben, de nem tudod mi az?
Küldd be a képet, és megpróbáljuk kitalálni.
sostoierdo@e-misszio.hu

Figyelem: Kérjük az elküldött képek mérete ne haladja meg az 500 KB-ot.

Látogatók száma

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterma130
mod_vvisit_countertegnap211
mod_vvisit_counterösszesen112343

online 31
2012-05-19 09:55


© 2012 Sóstói-erdő
Joomla! is Free Software released under the GNU General Public License.