Jaj de szép virág! És a neve is milyen különleges! Hát igen. Csak sajnos ezúttal is egy terjedőben levő, idegenhonos növényről van szó, amely ki tudja milyen változásokat hoz még az erdő életébe.

Júliustól szeptemberig nyílik a Sóstói-erdőben - főként egyes földutak és nagyobb látogatottságú erdőrészletek közelében - a pletykafélék rokonságába tartozó egyéves életciklusú azúrkék kommelína (Commelina communis). Három szirma közül kettő nagy, azúrkék és feltűnő, a harmadik fehér és csökevényes, a virágok csak egy napig élnek. A növény hajtásai félig-meddig elterülők, levelei lándzsásak. Sok helyen látható, főként a kissé bolygatott helyeken, földutak mentén.

Nem olyan régóta van ez így. A kommelína ugyanis Ázsiában honos, Európába dísznövényként került; sok helyen találkozhatunk vele kertekben, parkokban, temetőkben. A szakirodalom szerint "elvadulása", természetes élőhelyekre való kiszökése viszonylag ritka jelenség, s ezek a populációk általában nem maradnak fenn hosszú ideig. A Sóstói-erdőben viszont a jelek szerint jól érzi magát: az Erdei Tornapálya, a Kórház, a Tölgyes utca közelében egyre több ponton bukkan fel. Szemlátomást terjed, s ez nem sok jót jelent. Az erdőben hihetetlen mértékben elszaporodott kisvirágú nebáncsvirág, és az ugyancsak terjedőben levő magas aranyvessző is hasonló módon kezdte, s mára agresszív térhódításuk miatt komolyan veszélyeztetik az erdő őshonos élőlényeit.

Reméljük, hogy a kommelína nem fut be ilyen karriert, és megmarad színezőelemként az erdő félárnyékos, jó víz- és tápanyag-gazdálkodású részein, de ki tudja, miből lesz a cserebogár...

A kommelína egyébként vitathatatlan szépsége mellett a Távol-Keleten zöldség- és takarmánynövényként, gyógy- és festőnövényként is használatos.