Nagy hőscincér

Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)

Egyike a legnagyobb termetű hazai rovaroknak, akár a hat cm-t is elérheti (és ehhez jönnek még a csápok). Öreg tölgyesekben található meg, mert fejlődéséhez vastag törzsű, napsütötte, még lábon álló, de már részben elpusztult fák szükségesek. Karcsú teste fekete, a szárnyfedők (így testének hátsó) vége világosbarna (ezáltal egyértelműen megkülönböztethető a rokon kis hőscincértől, mely faj szárnyfedői végig feketék). A hím csápja jóval hosszabb, mint a nőstényé és a testhosszt is meghaladja. Vészhelyzetben halkan cincogó hangot képes kiadni.

Lárvái a kéreg alatt a fa élő és elhalt része határán élnek, majd mélyen az élő farészbe húzódnak és ujjnyi széles járataikkal keresztül-kasul rágják a fatörzset. 4 év után a 10 centiméter hosszú lárvák a járat végében meszes dugóval lezárt kamrában bábozódnak be.

A bogár még ősszel kifejlődik a bábból, de csak a következő év májusában jön elő a fából. Nappal a laza kéreg alatt, a lárvák járataiban bújik meg és a tölgyek kifolyó nedveit nyalogatja, de az egészséges fákat rendszerint elkerüli. Május végétől júliusig rajzik, főként alkonyatkor és éjszaka aktív, ilyenkor a fák törzsén szaladgál és röpköd. Száma megritkult, mert az általa megtámadott, pusztuló fákat gyakran balesetvédelmi okokból kivágják. A Sóstói-erdőben még így is viszonylag gyakori, főként az erdő szélein és magányos tölgyeken figyelhető meg.

Védett, és közösségi jelentőségű faj, a Sóstói-erdő Natura 2000 terület jelölő faja!