Mocsári teknős


Mocsári teknős - Hoványi Péter felvétele

 

Mocsári teknős (Emys orbicularis)

Egyetlen őshonos teknősünk elsősorban a síkvidékek iszapos álló- vagy lassan folydogáló vizeiben fordul elő. Csak a tojásrakó nőstények távolodnak el a víztől, különben legfeljebb a partig, vagy valamilyen vízből kiemelkedő tárgyra merészkednek ki. Tavasztól őszig főleg a reggeli és az esti órákban aktív, míg napközben szívesen napozik a parton, vagy vízben fekvő farönkökön, nádcsomókon. Telelni az iszapba vagy a parti fövenybe ássa be magát, illetve ritkán a jégpáncél alatt kerül nyugalmi állapotba. Táplálékukat elsősorban a vízben szerzik, főként vízi rovarokat és puhatestűeket zsákmányolnak, de olykor gőtéket, békákat, kisebb halakat is elkap, és nem veti meg a dögöt sem.  

Erdőnk környékén a Sóstó vizében és Érpataki-főfolyásban stabil állománnyal rendelkezett, mára előbbi helyen bolygatatlan vízparti növényzet eltűnése, az intenzív használat, utóbbi helyen az erdővel szomszédos szakasz egyre fokozódó beépítése veszélyezteti. A Sóstói-erdő e két jelentős mocsári teknős élőhelye mellett egyaránt jellemző a tojásrakóhelyként szolgáló parti fövenyes sáv visszaszorulása, ráadásul szabadon engedett ékszerteknősök konkurenciája miatt is egyre komolyabb veszélyben van. Az erdő más (manapság már csak időszakos) vizes élőhelyein és kisebb csatornákban is felbukkanhat, márciustól októberig találkozhatunk vele, kóborló példányaival a vizektől távol is találkozhatunk.

Védett, és közösségi jelentőségű (Natura 2000) faj!