Dögbogarak |
 Karimás dögbogár vaspondrót fogyaszt -Szigetvári Csaba felvétele |
|
Dögbogarak (Silphidae) A dögbogarak bizonyára nem tartoznak a legnépszerűbb élőlények közé, viszont annál fontosabb feladatot végeznek az erdei ökoszisztémában. A tetemek eltakarítása nélkülük sokkal bajosabban történne meg. Hála nekik, az elpusztult állatok gyorsan átalakulnak egyéb, az erdő életében fontos anyaggá. Életmódjukban számos egyéb érdekesség is van. A karimás dögbogár (Silpha carinata) egyik leggyakoribb faj a rokonságból, tavasztól őszig sokfelé látható. A kifejlett bogarak kéreg alatt vagy az avarban áttelelnek, majd tavasszal előbújva megkezdik a táplálékkeresést és a párzást. Az ászkára emlékeztető alkatú lárvák és a kifejlett állatok is elsődlegesen dögevők, de emellett ügyes ragadozók is: férgeket, különféle lárvákat, csigákat is elejtenek. Főként éjszaka aktív, de elhullott állatok tetemén nappal is gyakran megtalálható. Az áttelelt generáció nyárra elpusztul, eddigre viszont kifejlődnek az azévi fiatalok is, melyek ősszel keresnek telelőhelyet. A vörösnyakú dögbogár (Oiceoptoma thoracicum) is jól ismert, gyakori faja a dögbogaraknak. Szintén kora tavasszal megjelenik, és őszig találkozhatunk vele. Petéit tetemek alá vagy mellé a talajba helyezi. A lárvák pár nap alatt kikelnek, egyidőben a dögbe petéző legyek lárváival. Ez azért fontos, mert mind a lárvák, mind a kifejlett bogarak a légylárvákkal táplálkoznak, nem magával a döggel. A vörösnyakú dögbogár nem csupán a tetemekre, de ürülékre és rothadó gombákra (vagy az alapból rothadásszagű erdei szömörcsögre) is jár táplálkozni. |
|
|
