Hegyi juhar

Hegyi juhar (Acer pseudoplatanus)

Haza juharfajaink közül a leghosszabb életű (akár 300 év) és legtermetesebb (30 m vagy magasabb is lehet). Közép- és magashegységeinkben jellemző az elterjedése, az Alföldön (így a Sóstói-erdőben is) ültetett eredetű előfordulásai ismertek. Levelei jellegzetesen ötkaréjúak, de – a korai juharral szemben – nem kihegyesedő csúcsúak. Őszi lombszíne zöldessárga. Apró, sárgászöld virágai impozáns lecsüngő fürtökben nyílnak május-júniusban. Ikerlependék terméseiben a „propelleres” résztermések hegyesszöget zárnak be egymással. A törzse egyenes, hengeres, az idős példányok kérge a pikkelyesen leváló kéregcserepek miatt foltos, tarka.

Természetes előfordulási helyein, a hegyvidéki erdőkben elegyfaként van jelen. Fiatalon gyorsan, később lassabban fejlődik, az árnyékolást (főként fiatalon) jól tűri, viszont a hőségre és szárazságra érzékeny, és tápanyagokban gazdag talajt igényel. Terméseit az erdei rágcsálók és az itt telelő madarak egy része is szívesen fogyasztja. Levelei könnyen bomló avart képeznek, a talaj humusztartalmát jól gyarapítja. Faanyaga a bútoripar számára különösen értékes, jó szerkezetű, könnyen megmunkálható.

A Sóstói-erdő termőhelyi viszonyai csak kevés helyen teszik lehetővé, hogy a hegyi juhar megéljen, és a klímaváltozással lehetőségei egyre szűkülnek. Pár erdőrészletben még jól érzi magát és természetes újulata is jelentős. Várhatóan a jövőben egyre ritkább színfoltja lesz erdőnknek.