Korai juhar

Korai juhar (Acer platanoides)

Hazánkban a korai juhar alapvetően hegy- és dombvidéki fafaj, de sokfelé ültetik (pl. településfásításokban is komoly szerepe van). A Sóstói-erdőben feltehetőleg ültetett eredetű, de számos erdőrészletben előfordul és spontán módon is újul.

Természetes élettartama a 100 évet, magassága a 25 métert ritkán haladja meg. Törzse rendszerint egyenes növekedésű, kérge idősen sűrűn, hosszanti irányban repedezett. Virágzása még lombfakadás előtt, áprilisban megkezdődik (magyar neve is innen ered), virágzatai aprók, de élénk világos-zöldessárga színükkel feltűnő ékességei a tavaszi erdőnek. Jellegzetes ötkaréjú, hegyes csúcsú leveleinek nyele gyakran vöröses, a lombozat ősszel általában aranysárgára, de gyakran vörösesre vagy tarkára színeződnek. Az ikerlependék termések ősszel hullanak. A „propelleres” résztermések tompaszöget zárnak be egymással.

A korai juhar erdeinkben jellemzően elegyfaként van jelen elszórtan vagy foltokban. A kemény- és puhafák köztes jellegeit mutató faanyaga nem kifejezetten keresett, elsősorban a bútoripar számára értékes. Ökológiai alkalmazkodóképesség jó, árnyékos és fényben gazdag erdőkben is megél, viszont a szárazságot rosszabbul tűri Természetes megújulóképessége jó, termésével képes környezetét sűrűn bevetni. Fiatalon gyorsan növekszik, később lassabban fejlődik. Korán nyíló virágai jó mézelők, fontos tápláléka a viráglátogató rovaroknak. Terméseit az erdei rágcsálók és az itt telelő madarak egy része is szívesen fogyasztja. Levelei gyorsan bomló avart képeznek, a talaj humusztartalmát jól gyarapítja. Ahol nagyobb arányban van, hajlamos sűrű újulatával elnyomni a ritkábban fejlődő fafajokat, viszont elegyfaként jellegzetes, fontos színfoltja a Sóstói-erdőnek.